Seite - 260 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

260 és turôczi hatâron mutatja fôl a legmagasabb csucsokat, de ezek kôzul egy sem nyulik az erdôhatâron fôlûl. Délen aprô lombsorok vâltjâk fôl az éjszaki magaslatokat, mig a Vâg és Nyitra vôlgyének ôsszeolvadô alsô rônâjân a dombok is végképen eltûnnek. A délibb, alacsonyabb lejtôkôn szôlôk vannak; az éjszaki tâjakon szântôk és rétek nyûlnak fôl a hegyekre; a hol pedig a vetés nem sikerul és fa nem nô, ott jô legelôk lepik a termékeny részeket. A Morva és Vâg vôlgye s délen Sândorf és Vittencz kôzt terjedô vidéket a Jâvorina hegység kréta és eoczénkorû kârpâti homokkôbôl âllô âgai boritjâk, zômét a Kis-Kârpdtok éjszaki részét tevô Fehér-hegység jura- és krétakorû mészkôvekbôl épûlt nyûlvânyai (Vetterling, Fehérkô) alkotjâk; e hegység bemélyedésében pedig a vôrôs juramész festôi szirtjei- bôl és kréta-dolomitbôl âllô brezovôi és Nedzô hegységeknek harmadkori rétegektôl ôvezett szigetségei emelkednek. A Jâvorina Morvâtôl vâlasztja el Nyitrât éjszaknak tartô fô gerinczével, melyen élénk kôzlekedésû ut vezet magyar terûletrôl a morva Velkâhoz. Legmagasb hegye a 968 méter magas Jâvorina kup, Ô-Turâval szemkôzt âll Nyitra, Trencsén és Morva hatârân; déli oldalât vôrôs biikk boritja, éjszaki oldalân bôven tenyészik a jâvor, melytôl nevét kapta; surû erdején tul buja nôvényzetû havasi rétek terjednek, kûpja tetejérôl pedig szép kilâtâs van Morvâba és délnek Nagy- Szombatig. A Jâvorina hegység keleti és nyugati lejtôi szôlôtermesztésre igen alkalmasak (Vâg-Ujhely és Szakolcza vidékén); tôbb helyen épûletkôvet ésnak és âsvânyforrâsok fakadnak benne. Ilyenek a mâr 1617-ben ismert szmrddki hideg kénforrâsok, melyek télen sem fagynak be, tovâbbâ a jobbfajta jôdtartalmû kénes-salinâk ; ezek az egész mocsaras vôlgyben szét- ârasztjâk rosz szagukat, a miért a kôzséget Buzôsnek nevezték el, bâr eredeti neve Nova-Vesz. Ettôl éjszak-nyugatra van a Vârhegy, mely kedvelt kirân- dulô helye Holics és Szenicz kôzônségének. A hegység déli tôvében a buja fuvu rétekkel és legelôkkel diszlô Miava vôlgye nyilik a Morva lapâlyra. E vôlgy a marhatenyésztésnek mindig kedvezett. Dojcson most is a legszebb marha van a vidéken. Szenicz e vôlgy szénabeli gazdagsâgârôl kapta nevét; csinossâgât jô môdjânak, ezt meg nevezetes marhavâsârainak kôszôni, melyeket két élénk forgalmu ûtvonalban valô fekvése virâgoztatott fôl. Az egyik ut a Verbôcz vôlgyében Velkâhoz vezet. Ez ût mentén talâljuk Szobotiszt kôzséget, elôbb Bana-, majd Berencs- vâr tartozékât, melyet a XVI. szâzadban itt letelepedett habdnok juttattak nevezetességre. A Morva felôl Broczkôra, Holicsra, Sasvârra, Jôkôre,