Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

264 évenként 30 ezer forint értékú bôrt dolgoznak ki s killdenek a budapesti piaczra. Gyapjúmosással is foglalkoznak négy gyárban, s a kimosott gyapjút Sziléziába, Cseh-, Morva- és Németországba viszik. Marhával, baromfival, tojással s egyéb élelmi czikkekkel is kereskednek. A Brezovó déli hegyei kózúl Jók'ó érdemel emlitést. Ennek éjszaki oldalán egy terjedelmes barlang van sziklába vágott oltárral, paddal és tûzhelylyel, melyek egy niúlt századbeli remete munkái. A hegy tetejét a jókói vár romjai boritják. E várat egykor Országh Mihály, majd a Czoborok és Erdódy grófok birták, s erôs bôrtôneiben az uradalmi rabokat tartották. A vártól félórányira kósziklás hegyek kôzt, vadban gazdag erdóktól kór- nyezve egy mély vôlgyben van Jók'ó kôzség; nevezetessége az a mész- kôszikla, melyen régi temploma áll, s melynek alján tôbb forrásból a hires jókói víz fakad. Az egyik forrás karnyi vastagon, hatalmas eróvel tôr elô s rôvid folyás után a tóbbivel egy toban egyesúl. E viz soha nem fagy be, de a legnagyobb melegben is hideg, üditó ital. Bósége oly dús, hogy a kifolyásánál már malmot hajt és Bláva patak néven siet a Vágba. A forrás fôlôtt kóbánya van, melyben építéshez való és sírkoveknek alkalmas kôvet faragnak. A szomszéd Vittenezen Pálffy József grófnak nagy palotája és parkja s egy órányira odább vadászkastélya és vaddisznókban gazdag vadaskertje van. A vittenczi uradalom mintaszerúen berendezett gazdaság. A Brezovó éjszaknyugati részében festóivé teszik a tájat a Turolukáig terjedó sziklasorok, melyeknek rikító vôrôs jurakorú szarukôvei a kitúnó út anyagát szolgáltatják. Odább az Aptychus és Ammonites kóvúleteiben gazdag márga hegy vonja magára figyelmünket. Az e hegyen emelkedó Berevcs vár a Morvába vezetó útak védelmére rendelve már 1297-ben fónnállt. Urai kôzt találjuk a Hunt-Pázmán, Stibor, Pongrácz nemzetségeket ; végre a Nyáryaké lett. Az 1674-iki pozsonyi tórvényszék elé idézett protestáns papok nagy része gályarabságra hurczoltatása elótt e vár bôrtônében volt elzárva. A Brezovónak éjszakkeleti folytatása a Nedzó hegység, mely a Vág vólgyéig terjed, hol Ujhely és Csejte kôzt tômôr hegyfalat alkot. Csejtétôl éjszakra nyúló, teljesen kopasz ága agyagréteggel borított tóltséralakú mélyedéseivel a Karsztnak igazi mása. Csejte vár a XIII. században épúlt egy alsó kréta-korú dolomit sziklahegyen, s a XV. században nevezetes eróssége volt a Vág vôlgyének. Késóbb az Országh család kapta, melynek utolsó sarja (Miklós) a kôzség templomában nyugszik. I. Miksa király Kanizsai Orsolyának adta cserébe a kanizsai várért. Ez úrnó fiának, Nádasdy