Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

270 kortefából faragva, Krisztus születését ábrázolja. Ez egykor Hunyadi Mátyás királyé volt, ki azt Bakócznak ajándékozta. Galgócz a Vágtól balra kiesen fekvó csinos város, melyet keleti és déli oldalról szelid emelkedésú alacsony hegyek környeznek. A reformatio korában csehek, morvák és horvátok telepíttettek ide, kiknek hatása alatt az addig magyar kozség eltótosodott. Gyakori túzvészek régi épületeit elhamvasz- tották. Megtekintésre méltó templomának csúcsíves kapuja, az Erdódyek sírboltja, továbbá a Ferencz-rendiek nagy zárdája. Ujabb idóben szépen épül. Termeszt szólót, mely Orosz- és Németországba is szállíttatik ; készít hires kenyeret; nevezetesek különösen lóvásárai. A Vágon 500 lépés hosszú, erós híd vezet keresztúl ide. A magyar állami vasútak igazgatósága most építtet itt egy vashídat, mely Nyifcráról egy részt Nagyszombat, Pozsotiy, más részt Trencsén és Zsolna felé fog összekötö kapocsúl szolgálni. Az alább következö dombos vidéket erdók, termékeny szántófoldek és szólók boritják. Különösen a semptei, bábi és ó-csermányi borok kedveltek. Sempte egykor órvár, most élénk fakereskedó hely. A nyitrai útban találjuk Ujlakot, egykor a német keresztes vitézek birtokát, kik templomát alapí- tották. Az újlakiak eredetileg magyarok voltak és protestánsok, de egy pestis-járvány után morvák telepíttettek ide, s a kozség eltótosodott. Odább van Mocsonok, a nyitrai püspök birtoka, régi katholikus templommal, szép kastélylyal és parkkal. Ezen túl Tornócz következik a vasút mellett, mely lapályos és termékeny határát egészen átszeli. Fölebb nevezetesb helység Urmény, Hunyady Imre gróf birtoka. Mintaszerú gazdasága nagy gondot fordít a tiszta fajú szarvasmarha tenyésztésére, s Pörösön versenyistállónak berendezett telivér lónevelést úz; Hunyady gróf itteni szép kastélya, nagy parkja és fáczánosa is említésre méltó. Nyitramegye legszegényebb és legzordonabb része a Trencsén és Bars megyék kôzé ékelódó s majdnem teljesen külón álló éjszakkeleti hegyes, erdós terúlet. Itt emelkednek a Ris-Magura és a Zsgyár-hegynek délnyugati, kristályos palából és granitból álló magaslatai, úgy szintén a 976 méter Ptacsnik-hegy éjszaknyugati trachyt ereszkedóje, melyek kôzé a Nyitra volgyének Belanka és handlovai völgy nevú elágazásai nyúlnak be. Ezt a hegyes vidéket egykor hatalmas tolgyerdók boríták, most bükkós és fenyves áll a helyökön, s ez oly kitúnó minóségú fát szolgáltat, a milyen alig található egyebütt az országban. Szaporodnak is az erdók kózé ékelt irtványok, kivált a Rudnó-volgyben, hol a Thonet-testvérek gózfúrészt állítottak Lomniczán,