Seite - 280 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

280 árpának nagy részét még most is tapolcsányi kereskedôk vásárolják össze. 1854 óta Tapolcsány látogatott búcsújáró hely. A szomszéd Tavarnokon, egykor királyi tárnokok telepén, nagyszerú parkban gyónyórú kastély áll, mely Stummer Agost báróé, valamint az a czukorgyár is, a mely a kôrnyék répatermését (40 ezer méter mázsa) nyers czukorrá dolgozza föl. Czukor- fínomítója is van. Az egész Nyitra völgynek legszebb és legfontosabb kôzsége Nyitra- megye székvárosa, a rendezett tanácsú Nyitra, mely egyszersmind püspöki székhely is. Püspókségét még Szent László király alapította. A város szélén, egy meredek, sziklás magaslaton fekszik a püspöki vár és több káptalani épület. Itt már a magyarok bejövetele elótt is erósség állt, a morva-szlávok védmúve. Ez a magyarok által elfoglaltatván, mint végvár kiváló fontos- ságú lett. Itt tartották fogva a hagyomány szerint Vazul herczeget. Aljában csakhamar kôzség keletkezett. Midón IV. Béla a tatárok elól menekúlt, itt haladt keresztúl és a nyitraiak fedezete alatt induit Morva felé, a miért a király Nyitrát 1248-ban szabadalmazott várossá tette, megadván neki más városok mintájára a szabad kereskedés, kózségi ónkormányzat és adó- mentesség jogát. IV. László 1288-ban Nyitrát a püspóknek adta ; ezzel a városi szabadságnak vége lett, s még a mtilt században is pörölt adó- mentességi és autonomiai jogaiért a püspókkel, de nem tudta azokat vissza- nyerni. Megnchezíté helyzetét a sok pusztítás, melyet szenvedett. Csák Máté a pü'spókre tórvén, a várat bevette, a várost fólégette. A Zsigmond alatti pártviszályokhoz a husziták támadása járúlt, kik el is foglalták; de végre I. Mátyás király visszavette tólük, visszaszerezte késôbb a lengyel Kázmértól is, kinek kezére Vitéz János esztergomi érsek, a nyitrai püspókség egykori birtokosa adta. Mátyás megerósíté a város szabadalmait is, és Kinizsyt állítá a megye élére, ki itt házat is szerzett. Már I. Károly a püspók- nek adta a megye órókós fóispánságát, de e méltóságot tovább is világiak viselték, úgy, hogy csak II. Ulászló alatt lettek a város püspókei fóispánokká, s attól kezdve Gusztényi haláláig, ki 1766-ban lett nyitrai püspókké, viselték e tisztet. Egy ideig Bocskay és Bethlen hadai is megszállva tartották a várost. 1663-ban pedig, Ersekújvár eleste után 6.000 fónyi tórók sereg, a várral együtt, árulás útján hatalmába ejtette. A püspók elmenekúlt a tórók elól; a polgárság azon egy év alatt, míg a tórók bírta a várost, sokat szenvedett ennek kegyetlenkedéseitól. órómmel fogadta tehát a város Souches fólmentó seregét, kinek a polgárok vitéz támogatásával sikerúlt 1664 tavaszán az