Seite - 281 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

ellenséget kiúzni. De még sokáig fentartotta e megszáílás emlékét a Nyitra partján állott „tórók kapu". 1705-ben II. Rákóczy P>rencz csapatjai is elfoglalták és a háború végéig megtartották a várost; Rákóczy itt fogadta békéltetésére küldótt nejét. A sok csapás alatt, mely a várost érte, a régi magyar lakosság szen- vedett legtóbbet és legtóbbnyire el is pusztúlt. Helyére tót, német, rácz telepedett. De lassanként újra megindúlt a magyarosodás, mert a régiekben, A ghymesi vár. kik megmaradtak, tovább élt a hazañas szellem, s ma Nyitra a felsó megyék egyik legmagyarabb városa, a Felvidék magyar érdekeinek gócza. Az élénk forgalom, a szép, részint kovezett, részint aszfaltozott és gázzal világított útczák, a pompás városháza, a nagy megyeház, a színház, az új szép épületek- nek egész sora s a még folyton tarto építkezések a csinosabb vidéki városok kózt az elsók kózé emelik. A múvelt polgárság szellemi életének fejlesztésére szolgálnak a szokásos téli fólolvasások, az irodalmi és emberbaráti egye- súletek, a Roskoványi püspóktól alapított s 1885-ben külon kétemeletes nagy épületben elhelyezett nyilvános kónyvtár (42.000 kótettel). Itt székel M. 36