Seite - 282 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

a Felsó-magyarországi Kôzmûvelôdési Egyesulet is. Van a városban róm. kath. fógymnasium és theologiai intézet, polgáriskola és több zárda. Nagy gózmalma, maláta- és sórgyára, kereskedelmi és hitelintézete haladó iparát és kereskedelmét hirdetik. Legújabban jól bercndezett új kórházat is épített a megye. Egészben a város a régiségnek és az újnak tarka vegyúlete; 3 — 4 százados régi házak mellett büszkén emelkednek a díszes új épületek. Régi épületei kózúl kiválik a vár s abban a székesegyház, mely két részból áll. A felsô, nagyobbik órzi Zoerard remete tetemeit, melyeknek egykori eztlst koporsóját Csák Maté elvitette; e koporsó Csák halála után vissza- kerúlt, de a mohácsi csata elôtt pápai engedélylyel Podmaniczky Mihály kapta ÍO.OOO forintnyi kóvetelése fejében a megszorúlt királyi kincstártól. A templom kisebbik és mélyebben fekvó hajóját a hagyomány szerint Gizella királyné alapítá; ebböl több lépcsófok vezet a magasabban fekvó fó hajóba. Az egyház mellett áll az ódon püspöki lakhel)r, és az alsó várban sorban következnek a káptalan házai, itt-ott a régi bástyafalak maradványai. Kevés városnak van oly kies fekvése, mint Nyitrának. Ejszakról a Zobor alja ereszkedik felé szólókkel, kertekkel s mulatóhelyekkel ; nyugaton s dél felé halmok és lapályos szántófóldek környezik; délkeleten a Dunáig éró róna nyílik elótte. Ebben a környezetben, a Nyitra folyó két partján l'/2 órányi kerúletú téren kettós dombon terúl a város, mely, kivált délról nézve, meg- lepó hasonlatosságot mutat Veszprém fekvéséhez. A városon alúl a völgy mindinkább tágúl, a két oldalán húzódó Nagy- és Kis-Fátrának utolsó ágai az özdögi és alsó-jattói dombok aljában végkép elenyésznek, s kezdódik a Vág és a Nyitra vólgyének egyesûlésébôl az a szinte beláthatatlan róna, mely Ersek-Ujvárnál már egészen a Kis Magyar Alföldbe olvad át. A nyáron itt tanyázó számos fehér és fekete gólya, a darvak egész seregei s aratáskor a tarlókat ellepó vándormadarak csapatjai egészen alföldies jelleget adnak e szép rónának. A Vág sok kanyarúlattal, terjedelmes ártérrel, csekély eséssel foly rajta végig. Medrének szélessége eléri a 150 ölet, viztömege másodperczenként 2.200Q' a legkisebb állásban, mélysége (5') akkora, hogy Farkasdig hajók is fóljuthatnak rajta. De már közepes vízállás mellett medre színig megtelik, legmagasb állásban pedig 1 —12'-bal meg- haladja a partokat; és mivel a Vág torkolata vidékén a Duna esése és vizének állása is nagyobb, mint a Vágé, ezért a Duna árja Farkasdig visszahat, és a legnagyobb dunai ár alkalmával a Vág medrének akkor is jutna víz, ha abba a Vág és mellékvizei egy cseppet sem szolgáltatnának. Ez áradásoknak