Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

284 telepeit. Utóbb a juhtenvésztés virágzott fol. Ma pedig e vidék a nyitramegyei zôldségtermesztés fô telepe. Sellye, Vecse, Hosszúfalu, Tornócz, fôleg pedig Farkasd és Negyed kitûnô káposztát termesztenek ; e két utóbbi kôzség lakói sárga répát, petrezselymet, hagymát is annyit termesztenek, hogy szomszédjaik rhagymások"-nak is nevezik ôket. Ez okoknál fogva itt a fóldnek nagy az ára; egy holdnyi káposztás fôldért 150 forint évi bért is fizetnek, mert a bérlô csak kôzéptermés mellett is nemcsak családját tartja el belôle, hanem a jôvôre is félre tehet valamit. A Nyitra mellékén Komjdth és Nagy-Surdny emlitendô. Amaz egykor a Hunt-Pázmán nemzetség birtoka, késóbb e nemzetség egyik ágáé, a Forgách családé lett; a tôrôk hódítás korában Suránynyal együtt a vidék védváráúl szolgált, és erós támasza volt a protestáns magyarságnak is. 1600 táján sokan katholikusokká lettek, nagy részôk Gyór és Csány vidékére kôltôzôtt, a református templom egészen elpusztúlt, Komjáth akkori ura tótokat telepített helyôkre, s az egész kôzség eltótosodott. Grassalkovich itt díszes kastélyt építtetett, mely most is megvan. Nagy-Surány egykor mint királyi birtok a kunok egyik fó helye volt. Akkor is, a XV. században is annyira virágzott itt a malomipar, hogy hivatalosan Malmos (Molnos) volt a neve. Az országban itt állíttatott 1835-ben a legelsó gózmalom. Ma nevezetessé teszi Surányt czukorgyára, mely az országban a legnagyobb. Evenként 5 — 600 ezer métermázsa czukorrépából 96 ezer métermázsa czukrot készít, s más gyárak nyers terményeit is ez finomítja. A czukor nagy része itthon fogy el, de nagy kelete van Szerbiában, Romániában és Tôrôkorszàgban is. A Surány és Megyer kôzti 8 kilométer hosszú szárnyvasútvonalat is e gyár építtette. A nyitrai síkságnak majdnem kôzepén találjuk Tardoskeddzt, a megyé- nek Nyitra után legnagyobb kôzségét, 4-577 lakossal. Egykor az osztrák heiligenkreuzi kolostor birta, mint ilyen kedden tartandó vásárra nyert jogot; ebból eredt a neve is. Innen egyenest délre van a szintén régi eredetú Tót-Megyer termékeny határral, mely kedvez a gazdaságnak és állat- tenyésztésnek. A múlt század óta a Károlyi grófi családé. Lajos gróf a jelen század kôzepén nemcsak párját ritkitó merinójuh-tenyésztést, ménest és mintagazdaságot alapított, mely az akkor divott gazdasági rendszer minden eszkózét meghonosítá s angol rendszerü szeszfôzôt is rendezett be, hanem jobbágyait téli foglalkoztatásúl minden oly fanemúek készítésére megtaníttatá, melyeket akkor Angliában és Németországban használtak; most is tapasz-