Seite - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

286 talhatô ennek hatâsa a megyeriek ûgyességén. A mai mintagazdasâghoz méltân csatlakozik a lajoshalmi tiszta magyarfaju nyâj és a kereszturi, gazdasâgi czélokra nevelô, normandi és norfolki félvér mènes. Ritka érde- kességû itt a grôfi kastély 90 terme, a nagy terjedelmu park és a kertészet. Majdnem a megye déli hatârân âll Êrsek-Ûjvdr, hajdan erôs és fontos vâr. Eredetileg a Nyitra partjâtôl tâvolabb fekiidt, a Nyitra vize folhasznâ- lâsâval nagy ârasztô mûvekkel és ârkokkal birt, s azokban rejlett a vâr ereje. A vâr tiz ostromot âllott ki. Bocskay és Bethlen elfoglalta, s midôn Boucquoi vissza akarta foglalni, a vâr alatt elesett. 1663-ban a tôrôk vette be, miutân az ôrség Forgâch Adâm parancsnok ellen fôllâzadt. Hosszas kûzdés utân 1685-ben ismét visszafoglaltatott. 1703-ban II. Râkôczy Ferencz kezébe kerult, és csak 1709 ben vette vissza tôle Heister. 1724-ben kirâlyi parancsra lebontatott annyira, hogy most nyoma sem lâthatô ; betôltôtt ârkai helyén most hâzak âllanak. Ersek-Ujvâr rendezett tanâcsû vâros szép egyenes utczâkkal s négyszôgu piacztérrel. Kivâlôbb épùletei a Pâzmâny-templom, a primâsi palota, a Ferencz-rendiek kolostora és a vâroshâza, hol âllitôlag II. Râkôczy Ferencz buzogânyât ôrzik. Birôvâlasztâskor hajdan ezt vitte a tanâcs elôtt a szôszôlô. A vâroson kivûl egy tâgas kertben kôzkôrhâz âll, mely a nyitrai uj megyei kôrhâz utân legnagyobb a megyében ; Kapisztôry Ferencz kirâlyi tanâcsos buzgô gyujtése folytân kôzadakozâsbôl keletkezett. Iskolâi kôzt elsô helyen âll algymnasiuma. Régebben a magyarsâg volt itt uralkodô; most tôbbségben van a tôt. Ersek-Ujvâr régebben elsô rendu gabonapiacz volt, marha- és lôvâsârai is orszâgos hiruek voltak; ma mâr sokat vesztett e hirébôl, de forgalma még most is a nagyobbak kôzé tartozik a megyében. Annâl fontosabb most vasuti âllomâsa, mely a Nyitra-, Vâg- és Duna-vôlgyi vonalak egyik kereskedelmi fô forgalmi helye; teherâru- forgalomra elsô rendu âllomâs. Ha Érsek-Ùjvâr felôl kôrultekintunk, egy hatalmas tôfenék târûl fol elôttunk, melynek két éjszaki ôblét a Vâg és Nyitra vôlgye torkolata alkotja. E tôfenéken alapszik Nyitramegyének gazdasâgi fontossâga; itt van a Felvidék e részének legtôbb és legjobb szântôfôldje ; rétsége és legelôje, a déli rôna agyagos, televényes talaja termékenység tekintetében az Al-Duna melléki siksâgéval vetekszik. A folyôparti részeken takarmâny terem dusan. Czukor- répatermesztésben Nyitramegye elsô az orszâgban ; a czukorrépavetés 14,409 hektârt foglal el, s hektâronként 189 métermâzsa termést és 175 frt jôvedelmet âd. A megye éjszaki részein a zab és ârpa, a kôzépsôkôn a rozs,