Seite - 293 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

293 éró hunda, vagy pedig szúr, melynek színe, díszítése és hoszsza külónbózó. Az anyaga posztó vagy darócz ; a Nyitra vólgyének kózepe felé s annak keleti tájain a szegényebb nép még telen is csupán vászongatyát hord. A posztó ruha leginkább sótétkék, fekete, világos vagy sótétkék zsinórzattal. A magyar a sótétkék posztót kedveli, a tôt a durva halenaszóvetet használja kabátnak és szúrnek, a világos kéket nadrágnak és ünneplónek. A kalap, melyet a felsó Nyitra vidéki tót használ, czukorsüveg alakú, igen hegyes és alig két hüvelyk széles karimájú, melynek tarka szalagdíszéhez a fiatalok még kakastollat szeretnek túzni. A nyitrai járás kózéptájának magyar lakója alacsony, kerek, széles karimájú kalapot szeret, mely karima néhol lapos, néhol fólhajló; a Vág-melléki magyar kis kerek kalapot visel fekete szalaggal szegve, széles karimával. A privigyei járásban elterjedt szúrposztó csizmát a miavai járás tótja is kedveli ; külónben a csizma tóbbnyire erós bórból készül. A nói ruházatnál a sótét szín uralkodik. Egyes tót vidékeken az asszonyok viganói színes szóvetból készúlnek, míg a rudnóvólgyiek és miavai járásiak otthon szótt vászonba óltóznek. A nói csizma tehénbórból van, de a ki teheti, sárga vagy vórós kordováncsizmát húz vasárnap és Onnepeken. Fehérnemújére a magyar kényesebb, mint a tót; de némely tót vidékeken is a fényúzésig mennek az anyag megválasztásában és díszíté- sében kivált fehérnemúnél, melynek hímzése néhol bámúlatos tókéletességú. Erdekes Valaszka-Béla, Dlzsin, Szecs gazdagon hímzett nói óltózéke; Póstyén, Holies, Miava, Elefánt lakosságáé ép oly fényes, mint ékes; még a legények is bóven viselnek kivarrást és szalagot, s kalapjukon hatalmas virágkoszorú fut kórúl. A megye kóznépének általános múveltségi állapotában még sok a hiány. Iskola van 523, gymnasium is négy múkódik a megyében, melynek értel- miségi osztálya külónben elég szép számú ; az iskolalátogatás kielégító, mert a tankóteleseknek 89°/0-a jár iskolába. Az írni és olvasni tudók száma azonban még csak 58.6%. Vallási tekintetben a nagy tóbbség (283.386 lélek) róm. katholikus; a protestánsok kózúl az ágostai evangelikusok vannak tóbbségben (56 ezer); az izraeliták jelentékeny számmal laknak kivált a nagyobb kózségekben. A német telepek, a Vág- és a Nyitra-vólgy, a hegyentúli részek népessége, és a magyarság egy része katholikus; a Fehérhegység s a Brezovó vidé- kének tót népe ágostai evangelikus, míg a magyarság legnagyobb része református.