Seite - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

alkottak, a sovány föld és legelö mcgoszlása szerint cgymáslól kisebb- nagyobb távolságokban. Igy keletkezett e tájakon a számos irtványi kozség, melyck aránylag rövid idö alatt több mérfoldnyi terülctet foglalván el az erdötöl, a telepeket határaikba kebelezték. Ilyen a Kisucza felsó folyásánál Turzó/alva, melyet a bittsei uradalom favágói alapitottak a XVII. században; ma mar Trencsén- megye legnagyobb kozsége 16.370 hold területú, 1.116 lakóházzal és 105 házcsoporttal az irtványokban; 12 ezer lelket meghaladó -lakossága oly szegény, hogy a megélhetés végett a nép egy harmada állandóan Máramarosba, Erdélybe s az Alföldre jár mezei s egyéb munkára. Még messzebb eljárnak az innen való drótosok, kik nem ritkán Amerika és Azsia országaiban is megfordúlnak. A ki otthon marad, az zsindelyfaragással tengeti a maga és hozzátartozói életét. A szomszéd Csacza nagykozséget bizonyos János budatini lakos alapitotta a mohácsi vész után; ma e közscg elszórt házaival hat völgybe terjed ki, a járás székhelye s egyszersmind a fazsindely-, deszkakereskedés és tutajozás fó piacza. Odább délkeleten a két Besztercze szintén irtványi kozség; házaik laposabb hegytetökön, hegyoldalakon s a szomszéd völgyekben szórvák el a Besztercze vize mentén. Ez ragadó hegyi viz, mely rövid (32 kilometer) folyása alatt 332 méternyit esik; aszályos idóben kiszáradt medrében száraz lábbal járhatni, esózéskor romboló ár hömpölyög benne, s tutajok szállítására kiválóan alkalmas. Ilyenkor a tutajosok 10 —15 fónyi csapatokban a parton készen állva, baltával és doronggal fölszerelve tutajaik mellett várják az árt, hogy a féltalpakat vízre bocsássák; a munka csak egy-két óráig tart lazas, zajos sietséggel, mert az ár sebes, de rövid ideig tart; mihelyt lcérkezett, a tutaj vízre kerúlt s az árral leúszott; azután újra csendes minden. Mert bar a beszterczei völgy természetileg igen szép, gazdaságilag az ország legterméketlenebb vidékeinek egyike. A Besztercze forrás vidékétól délre Árva és Trencsén határán az Oszus oldalága terjed a Kis-Fátráig. Belole a beszterczei és kisuczai völgyek közt kelet-nyugati irányban mellékoldalágak nyúlnak el. Ilyen Trencsén és Árva határán a Flajsova elég jól mívelt hegyvidéke. Odább a lutisai Vojene és a vadicsói Ladonhora kopasz hegyvidéke. Déli szomszédja, a Varinka felé lejtö, százados fákkal borított Velhora. A Besztercze és Kisucza közt hirtelen emelkedésú hegyek vannak; a Havjarka abbahagyott bányamúvckkel és ilyen bányaépülettel. Kikulka a kies Szkrizselna-völgyben az ó-beszterczeiek