Seite - 300 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

gyónyórú kárpitozások, szép kályhák, az egykor itt virágzott kályhaipar példányai ma is tanúságot tesznek arról, hogy itt egykor fényes nagyúri élet folyt. Teplicskán tul a Vág és Kisucza ósszefolyásánál, hegyek kózé fogva áll Budatin vára, már a XIV. század elején erósség, melynek jövedelmeihez tartozott a tutajosok és kereskedók által fizetett vám. 1321-ben királyi adó- szedó hely. Ezután Széchy Miklós kapta; majd Pósa fiai, Miklós és István bírták. 1395-ben I. Ulászló lengyel király elfoglalta. késóbb visszavétetvén, királyi birtok maradt a huszita betórésig, a mikor Zsigmond király e várat eddigi kapitányának, Pannak adta a várvivásnál tanúsított vitézsége jutalmáúl. Ennek magtalan halála után Hathna nyerte szintén vitézségért; ekkor 13 birtok tartozott hozzá. E család kihalta után a fiscusra szállt, míg Mátyás hú emberének, a vitéz Szúnyogh Gáspárnak adta, s bár ideiglen a husziták és Podmaniczkyak elfoglalták, késóbb újra a Szúnyogh családé lett, ennek magvaszakadtával pedig leányági jogon a Csáky-nemzetség nyerte. 1849-ben Hurbán csapatjai fóldúlták. Kózépsó, már roskadozó tornya ódon jellegú; egyik falán a Csáky-czímer van. A Vág felé nézó oldalon a roskadozó lépcsóház egy fülkéjében véli látni a hagyomány azt a helyet, a hová Szúnyogh Gáspár leányát, Katalint, a miért kedvesével, Forgách Ferenczczel titkon találkozott, büntetésúl befalaztatá. Ezt a szórnyú tórténetet Arany János is földolgozta „Katalin" czímú kóltói elbeszélésében. Budatin az egyetlen síkfóldi vár a Vág vólgyének ezen a részén. A Kisucza torkolatával majdnem szemkózt a Rajcsanka folyik ki a Vágba. Csicsmán táján a Sztrazsóról indúl le és sok kanyarodással tart a Kis-Fátra déli része és a Galgóczi-hegység éjszaki része kózt a Vág felé. Vólgye élénk kózlekedési út Trencsénból Nyitrába az 1.344 méter magas Klak hegy nyugati oldalán, a facskói hegyek kózótt, melyeknek fenyvesei és bükkósei bóven adnak tüzeló anyagot a kórnyéknek úgy, mint legelóik füvet a csicsmáni sajtkészító juhászatnak. Egész kórnyezete mészképzódmény, mely kivált a Fátrában meredek falú szorosokat alkot, mint a milyen a roszinai vólgy, meg a Ivonczi djeli mészsziklafalú szurdok, mely Visnyó búcsújáróhely felé nyílik a turó-tridvorii vólgyben. Tóbb helyt szép víz- esések is láthatók. Maga a Rajcsanka vólgye Porubkától kezdve valami elpusztított várrendszerhez hasonlít homokkó alapból kitódúlt júramész óriásaival a vólgyoldal egész hoszszában, fóltúnó ellentétet alkotva a szem- kózti fenyvesekkel és alpesi legelóvel borított tisztásokkal, és festói képeket