Seite - 302 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

mondott magáénak. 1360-ban épúlt Nagy Lajos király rendeletére s 664 méter magas helyzetében zavaros idókben védelmet nyújtott a kôrnyék népének. Ós ura, Bebek kezéból Zápolya Imre nyerte, mint Bebek Orsolya férje, a sikeres sziléziai hadjárat után jutalmúl. Fivére, István, szedletzi Kosztka Mihálynak adta az uradalmat, mert ô eszkózólte Zápolya Borbála és Zsigmond lengyel király kózt a házasságot. Kosztka lcányát Thurzó Ferencz vette nóül, ki nyitrai püspokból csakhamar hatalmas védóje és teijesztóje lett a protestantismusnak e vidéken. Ó tôle nói ágon való utódai ôrôkôlték. Most rom ; falain itt-ott még láthatók a régi festés nyomai, s mutogatnak benne egy sziklába vájt mély kútat. Ljetava kôzelében van Bicsicza kôzség, melynek úri lakai kózt legkiválóbb a báró Popper-féle kastély. A Varinka, Kisucza és Rajcsanka torkolatai kôzt a Vág vólgye tojásdad medencze, melynek hoszsza 17, legnagyobb szélessége 5 kilométer. E medencze már ósidókben is fontos szerepú volt. Teplicskától éjszakra a Zasztranje hegyén templáriusoknak tulajdonított várromok vannak ; a Duben és Zasztranje kôzti fensik, mint a Divina és Hradiszkó hegyek is régi fóldvárak alakját mutatják ; a sztrecsnói várhegytól jobbra esó domb lejtójén pedig ôskori edények, grafittal kevert cseréptôredékek, továbbá zabla, kés- penge, üveggyongyok találtattak. A vasút az ártérnek majdnem kózepén halad a medencze fóhelye, Zsolna felé. E város eredetileg kózelebb a Rajcsankához Závodjéval szemkôzt keletkezett az ósjellegú s a hagyomány által Szent Istvánnak tulajdonított kápolnánál ; ntóbb mai magasabb fekvésú helyére kôltôzôtt. Bél Mátyás szerint a XIV. században a város tószomszéd- ságában állt a Zylina nevú vár. Elsó kiváltságát Róbert Károlytól nyerte 1338-ban. 1384-ben Mária királyné mindazon jogokat megadja neki, melye- ket a tôbbi kir. városok élveztek. 1430-ban Zsigmond elrendeli, hogy eróddé alakítsák, s már 1 407-ben kivette más városi felebbezési hatóság alól. Mégis századokon át a sztrecsnói uradalomhoz tartozott ; Stibor vajdát, Szilágyi Erzsébetet s a Dersffieket uralta. Elószór Hunyady László nevezi Solnának !457"hen kelt oklevelében. Dersffi Miklós és neje, Borbála, újíttatá meg 1400-ban már fonnállott templomát, s megengedé, hogy a protestánsok itt papot tarthassanak. Bocskay és Bethlen is bírta, majd az Esterházyaké lett. Egyik Esterházy házat alapított itt a jezsuitáknak, kik a rend eltôrléseig itt a lelkészi teendôket is végezték s 1671-ben gymnasiumot nyitottak. Háznkat 1833-ban Vurum nyitrai piispôk megvette s árvaházat alapított