Seite - 303 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

benne; most apâczâk lakjâk. Zsolna megyei fôhelv volt, midôn a Podmaniczky testvérek Trencsén felsô részeibôl Zsolnamegyét alakitottâk. A XVII. szâzad- ban Zsolna Illéshâzy és Thurzô nâdor védelme alatt a protestantismus fôhelye. Az 1610-ben itt tartott âg. ev. zsinat iratait most is ôrzi a vârosi levéltâr. Ekkor keletkezett nyomdâja, mely nagy szolgâlatot tett a magyar reformatiônak. De a jezsuitâk és az 1704-ben ide telepitett Ferencz-rendiek csakhamar visszaszerezték a régi egyhâznak a tôbbséget. A vâros négyszôgû téren épult arkâdos hâzaival kedves hatâst tesz. Mostanâban épûlt fol szép ûj vâroshâza korszerû berendezéssel ; gyakori tûzvészektôl, 1858-ban pedig erôs fôld- A Vâg milochoi és nosziczi kanyarulata. rengéstôl sûjtott tôbbi hâzai is gyorsan és mai izlésben lïjùlnak meg. Iparos és kereskedô szellemû népe jôllétnek ôrvend, mert a gazdâlkodâs mellett nagy hasznâra van, hogy a kassa-oderbergi és magyar âllamvasûtak vonala itt talâlkozik. Zsolna nagykôzség s a rôla nevezett jàrâsnak székhelye, adô- hivatallal, jârâsbirôsâggal, gymnasiummal és pénzintézetekkel ; az utôbbi évtizedek alatt annyira fôllendûlt, hogy a megyei székhely utàn ôvé az elsôség; gyâri vâros, mely kulônôsen a Vâg és vasut mentén rohamosan fejlôdik. Itt alakult l/j-Zsolna futôhâzzal s 17 pavillonnal vasûti alkalma- zottak részére; mostanâban is egész ùj ûtczasora épûlt. Itt âll a Lôw-féle posztôgyârnak jeles berendezésu hatalmas telepe, mely nemcsak katona- posztôt készit a hadsereg részére, hanem divatos szôveteket is szâllit Romania,