Seite - 305 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

ugyan az ôrokôs, de azért Podmaniczky ôzvegye kapta Bittsét ôzvegyi tartásúl. 1560-ban már Thurzó Ferencz Bittse ura, ki a vár fókapuján olvasható fôlirat szerint a régi sánez-árkos síkvár helyett díszesebbet emelt. Fia, Gyôrgy nádor alatt Bittse a magyar fóúri családok találkozó helye, s ragyogása egy fél századig tartott. Itt tartották a Thurzó leányok fényes lakodalmait, melyekben hazai és külfóldi elókelóségek nagy számmal vettek részt, sót még fejedelmek is. Thurzó Gyórgy fiának, Imrének halála után A mednei szilvaaszaló. (1621) ózvegye, Nyáry Krisztina révén ennek második férje, Esterházy Miklós nyerte Bittsét és Hricsót. Utódai kózúl Esterházy Antal Pál herczeg Popper Lipótnak adta el. Bittsének egykori fényével hires gymnasiuma is elhanyatlott. Most csak egy magánjellegú polgáriskola van benne. A várnak egykori hires és fényes nászterme járásbírósági hivatallá alakít- tatott, pompás arabeszkjeit új vakolat fódte be és tette tónkre; várában a szolgabíró és csendórség ütóttek tanyát. Bittsének ma két virágzó gyufa- gyára van, mely jobbára a szomszéd osztrák tartományokba szállítja készít- ményeit; bórgyára pedig ezipókhóz, csizmákhoz és katonai szerelvényekhez való fej- és talpbórt küld Szerbia és Bulgária felé. Ugyanitt sórgyár is van. M. 39