Seite - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

kózúl foleg megemlitendö több százados törpe juharfája, melynek törzse 6'/ä méter kerületú s 250 lábnyi körben vet árnyékot. Odább délre Nemes- Lieszkó óriási ósgesztenyefáiról nevezetes. Az itt sorban egymás mellett következö kozségek ez elótt nemesi telepek voltak, aflféle „hétszilvafás" kúriák, de tele privilegiumos büszkeséggel. Bohuszlavicz most már pusztuló kastélya, az Erdödyek egykori vadászkastélya, régente sok szép napot látott. A Vágtól sokat szenvedó jó földje kitúnó kukoriczát terem, vidéke pedig a fekete ribizli (ribes nigrum) tenyészóhelye. Odább Bosácz kózség van a hasonnevú völgyben. Ezt a helységet borovicskája tette híressé, melyet lakosai messze hordanak eladni, kik mostanában a „benedictiner" nevú likórrel is házalnak. A kik otthon maradnak, erdöt irtanak s abból élnek; szántófóldet csak a házak kOrnyékén mívelnek állandóan; a többi 2—3 évig ugarnak marad; a harmádik évben zabbal vagy tavaszi búzával vetik be. A bosáczi völgyben óskori rézbányászat nyomai maradtak fönn. Nemes- PodhrágyióX nyugatra terjedelmes eródítések maradványai vannak, melyeket a nép Hradiskónak nevez; ezekben bronz sarlók, agyag orsók, túk, nyilak, kések, balták, bronz gyúrúk és szabad kézzel csinált agyagedények cserepei találhatók. Asatásokból sok szarvas-, óz- és vadkan-csont keríilt eló; bolény is tanyázott itt egykor, bizonysága, hogy a hegy ma is zuberkynak (bólény- erdónek) nevezi a Lopenik-erdó egy részét. Fordúljunk immár a Vág keleti vidékei felé, a hol egész hoszszában kiséri a folyót a Galgóczi-hegység keskeny gerincze; majdnem a kelló kózepén emelkedó Sztrázsó mentén halad itt Nyitra felé a megyei határvonal. Ejszaki része a vág-beszterczei völgy és Zsolna közt terjed a Rajcsanka és a Vág között, s emezt déli irányú folyásra kényszeríti. Egyik magaslata Zbinyótól nyugatra a 868 méter Zsibrit, melytól két ág a Rajcsanka felé vonúló szép szvinai völgyet fogja kózre; másik csomója a Csakov éjszaknyugaton a Vág felé ereszt ágakat, Zsolna és a precsini völgy felé, s amazzal együtt Zsibrit hegység nevet visel. Ennek súrú népességú aljában halad az országút és vaspálya, mely Predmérnél a Vág-Beszterczéig terjedó Manin hegység alá tér szép kanyarúlatokkal. A természeti szépségekben oly gazdag Vág völgynek ez a legszebb része. Itt a folyó partja fölött emelkedó kúpok, melyeken romok láthatók, szorítják össze a szúk völgyet, amott a kitágúlt medenczében hosszú sorban vonúlnak el a tépett-szaggatott sziklahátak, másutt meg erdós kúpok és kopasz hátak aljában rejtózó csodás múvei a természetnek kötik le a figyelmet úgy, hogy a szemléló alig gyöz velök betelni.