Seite - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Szemközt a tülsö Vâgpartori, egy meredek homokkô sziklaküpon Pag' Podkrâgy ronijai âllanak. Egykor e vâr a Podmaninok, vagyis Podmaniczkyak ösi fészke volt, melybôl Trencsén felét hatalmukba ejtették. Kihalâsuk utân a kirâlyi fiscus lett örökösük; majd Serédy Gâspâr nyerte javaikat. Késôbb a Balassa és Szâpâry nenizetség közösen birta. A vâr tôvében allô szép kastélyt egy Szâpâry épittette. A vârnak alig egy-két fala ép ; 1543-ban tûzvésztôl pusztûlt el. A podhrâgyi uradalomnak, melyhez 27 kôzség tartozott a Podmaniczkyak korâban, a Vâg tülsö partjân âllô Besztercze volt a föhelye. Göt izlésii kath. templomâban lâthatô a podhrâgyi vârbdl lehozott oltârkô a Szâpâry csalâd több tagjânak domborûan faragott alakjât mutatja. A csinos és vagyonos kôzség sokat szenved a Vâg kiôntéseitôl, melyek eddig két ûtczâjât elpuszti- tottâk. Lakosai ügyes fazekasok, jô meszet és téglât is készitenek; a német nyelvet s az Alföldön jârtukban a magyart is többen megtanuljâk. Az a hegytömeg, mely Facskö hâgôjâtôl délrc a vâgbeszlcrczci és szvinnai patakok völgyci közt Nyitra hatârân s a Vâg balpart vidéke mentén sok elâgazâssal elnyûlik, kôzônségesen Sztrazsô néven ismeretes. Ejszak és dél felé âgazô csoportjai közt tâgas és népes völgyek hüzödnak. Tctôi jobbâra kopaszok, de Szâdecsne mellett még ügy szölva ôserdô boritja s kôanyaga kitûnô meszet szolgâltat. Sok e vidéken a fenyvesmadâr. Odâbb délre Bellus és Podhrâgy völgyei közt a 909 méter magas csücsäröl Rohatin-nak nevezett hegyvidék terjed ki; e hegy fö tömege a hatâr felé esik, a Vâg vôlgyének elég tâg medencze jut. A Manin és Rohatin közt mintegy kôzéptagot alkot a pruzsinai völgy hatârâban âllô Malenicza-Osztrà; legnagyobb részt bükkös boritja, melyben nem ritka a liiüz. Pruzsina Baross Gâbornak, a volt nagy tevékenységû magyar kereskedelemügyi miniszternek szülö helye; 1895-ben emléktâblâval jelôlték meg szûlôhâzât. Az innen délkeletre emelkedô hegy- ségben megtekintésre érdemes cseppkôbarlang van, melyben a trencsén- megyei természettudomânyi egyesûlet âsatâsokat eszközölt és sok kôvult barlangi-medvecsontot talâlt. A Rohatin hegység éjszaknyugati tôvében Bellus âll ; jö gyümölcsöt termeszt, hatârât a megyében a legtermékenyebb- nek tartjâk. 1894-ben kosârfonô tanmuhelyt âllitottak benne. Félôrânyira a hegyek közt hârom forrâsban sös kénviz és vasas, glaubersös kénes savanyü- viz fakad; a sokâ elhanyagolt hathatôs hôforrâsokhoz a kôzség legüjabban fûrdôhâzat épittetett ; a forrâsok mögött felfelé vonûlô Vrdta nevu szikla- szoros egyik természeti szépsége a megyének.