Seite - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

es Csicsmän közti sarokban ¿11 az 1.214 meter magas Sztrazsö-hegy, a hegyseg közeppontja; bükk, nyär, jävor es fenyves erdö boritja, csi'icsa sokszorosan hasogatott, ivszerüen kihajlö sziklafal, melyröl szep kilätäs esik a Kis-Fätra csücsäig. A Sztrazsö felöl kiindülö hegycsoportok Trencsenmegye delkeleti sarkän csoportostilnak. Legmagasb hegyök a 956 meternyi Vdpecz, mely retektöl es me'zöktöl környezve, egeszen magänosan all FelsÖ-Poruba es Kopecz között a trencsen-nyitrai hatäron; aljat boröka-bokrok es soväny legelök, fölebb gyer bükkösök boritjäk, a csi'ics alatt hatalmas szikladarabok vannak szet- szörva; teteje is sziklacsücs, ejszaki ereszkedöjeben egy kis barlang van. A hegy aljäban a szikläk alöl fakadö üde forräsok sietnek alä; egy reszöket a räkban düs pornbai patak fogadja magäba, mely sok kanyargassal Iiiava feie fut. E közsegnek eredetileg Leva volt a neve, s Robert Kärolytöl külön- bözö szabadalmakat nyert. 1339-ben Tamas vajda, kesöbb Kinizsi Pal birta. Azutän az Osztrosichok birtokäba került; midön ezek utolsöja, Mibäly, szämuzetett, javait a kir. fiscus 80.000 forinton Bräuner grdfnak adta el. Ez a vär alsö reszet lakäsül rendezte be, felsö reszet zärdavd alakittata, melybe 1692-ben trinitariusok telepedtek. A felsö es alsö värreszt elkülönito arok helyere 1719-ben templom epült. Ujabb idökben a värhelyisegeket a trinitariusok templomaval együtt allami fegyhäzza alakitottäk at, söt egy i'ij toldalekkal meg is nagyobbitottäk tigy, hogy az intezet, hova tiz evnel hosszabb idöre elitelt gonosztevöket zarnak, 1.200 embert fogadhat be. Iiiava közseg most a Königsegg-Aulendorf gröfoke, jaräsi szekhely, nepes vüsärokat tart; dombos, termekeny hatar környezi; sörgyära is van. A vasv'iti ällomas mellett szödaviz-gyärtäshoz szükseges dolomitörlö malom müködik, melynek kitünö anyagät Ausztria, Morva, Galiczia es Romänia feie szällitjäk. A közseg szep ütczäival värosias külsejö. A Räköczyak koräban sokat szen- vedett a häborüs mozgalmaktöl annyira, hogy a lakosok egy resze az anya- közsegtöl egy öränyira a Vapecz szorosäba költözött, hol Ilavka közseget alapitä. Innen del feie haladva Klobusiczczal szemközt taläljuk egy emelkedett helyen azt a nemzeti közadakozäsböl 1893-ban ällitott kupolas mauzoleumot, mely Baross Gabor volt miniszter hamvait örzi. Aztän Dubniczot erjük, melyet nemcsak az itteni Illeshäzy-könyvtarban fölfedezett dubniczi krötiika tesz nevezetesse. Sok szep lätni valöt kinäl meg mai elhanyagoltsägaban is erdekes kastelya, melyet 1637-ben Illeshäzy Gäspär alapitott, nagyobb szabäsi'i elejet pedig Uleshazy Miklös 1719-bcn epite. Barö Sina 1835-ben