Seite - 323 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

korii épûletek környezik; a két udvart a lankàs hegyoldalon messze elnyûld bâstyafalak vâlasztjâk el egyniâstôl; a kûlsô bâstyafal a Vâg felé esô sziklân egy kisebb régi toronynyal van ellâtva, s ettôl lefelé a hegy keleti oldalân tovâbb voni'il, aztân a lejtôn a fal mâsik végével talâlkozvân, az erôditést zârô kapuhoz csatlakozik. Igy az egész hegyet elfoglalja a vâr, melyet keleti, hozzâférhetô oldalân hârom rendbeli bâstyâzattal s mély ârokkal biztositott Csâk Mâté annyira, hogy ûgy szölva bevehetetlenné vâlt. Ejszaki tornya alatt egy 70 méternyi mély ktit van, melynek egy monda alapjân „Szerelem kûtja" a neve. A vâr belsôbb részeiben âlltak : az éheztetô torony, Borbâla kirâlyné palotâja, a lovagterem, a vârkâpolna. Trencsén vâr, mely a megyének nevét adta, az egész Arpâd korszak alatt kirâlyi birtok volt. 1272-ben olvassuk ispânjai közt elöször a Csâk nevet, a mikor Domokos fia, Istvân, a vâr és megye ispânja. Csâk Mâté szolgâlatait Venczel kirâly e vârbirtokkal jutalmazâ, s ö csakhamar ura lett a Vâg alsö vidékének, a röla nevezett „Mâtyus fôldé"-nek. Csâk Mâté egész kis fejedelem volt, ki megerôsitett vârâban fényes udvart tartott, nâdort, kincstartöt alkal- mazott, sereget szervezett s nem egyszer hâborût viselt kirâlya és a szom- széd fejedelmek eilen; az orszâggyulésen követek âltal képviselteté magât s birtokain az élet-halâl fölötti jogot gyakorlâ. 1321-ben tôrtént balâla utân a vâr a koronâra szâllt, s l'ijra gyakran lâtott fényes napokat. Jânos cseh és Kâzmér lengyel kirâly itt jegyzék alâ a Robert Kâroly âltal kezdeményezett egyezséget; Nagy Lajos itt gyûjté össze hadait s itt fogadta a pâpa kôvetét, midôn IV. Kâroly német csâszâr eilen készult. Ugyanô 1375-ben Bebek György târnokmesternek adta a vârat, Zsigmond pedig Stibor vajdâra ruhâzta, ki nyomban „trencséni grôfu-nak és na Vâg urâ"-nak irta magât, mint egykor Csâk Mâté. Késôbb egy ideig Giskra birta; de Mâtyâs kirâly visszaszerezvén tôle, itt gyakran megfordûlt s jegyesét, Podjebrâd Katalint is itt fogadta, mikor ez Magyarorszâgba érkezett. Mâtyâs utöbb a vârat Zâpolya Istvânnak adomânyozta s ennek nôvérét, Borbâlât, itt jegyezte el Zsigmond lengyel kirâly. Trencsén vâr pompas ùj épuleteit és erôditéseit, kettôs kôfaltôl védett s a keleti oldalon elterûlt diszes kertjét Zâpolya Istvânnak és |ânosnak kôszôné. Fô erôssége maradt ez Jânos kirâlynak aVâgmentén, mig Katzianer tûzzel el nem pusztitâ. 1535-ben Tburzö Eick nyerte I. Ferdinândtdl, s ebbûl a korbôl mâig fenmaradt két ablakban némi része a fresko-festésu Thurzö-czimernek. Thurzô Eick örököseitöl Forgâcb Imrére, majd Illéshâzy Istvânra szâllt; emez egyi'ittal a megye fôispânja 41*