Seite - 326 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

3fi Trencsén szabad királyi czímet viseló, rendezett tanácsú varos, gazdálkodó és iparos lakosokkal. Jó fóldjén sok gyümólcs terem; almája, szilvája kitúnó; olykor még a szóló is megérik. Kályha- és fózóedény-ipara kivitelre is dolgozik; kereskedelme fejlett, forgalma nagy. Trencséntól egy órányira érjük Turna és Hámry határát. Itt vesztette el 1708-ban Rákóczy az utolsó nagyobb csatát Heister eilen s Kassa felé kényszerúlt visszavonúlni. A nép azt tartja, hogy Rákóczy kardját a turnai határ fóldjébe rejté, s a ki azt megtalálja, az teszi majd igazán szabaddá és boldoggá az országot. Az Inovecz hegynek a Vág felé lejtó oldalai jobbára meredekek; szikláik itt-ott festói tekintetúek. A Vág felé róvid mellékvólgyek nyílnak, melyekben kevés a víz. Egy-egy forrás, mint példáúl a czukorsüveg alakú Lasit-hegyen bugvogó, ritkaság számba megy, de júniusban már ez is kiapad; a vólgyek patakjai tóbbnyire már májusban szárazak; csak itt-ott látni apró tócsákat. A Vág-mellék itteni legszebb látványossága a vólgyben egyedúl álló s függólegesen fólmeredó beczkói mészkószikla. A monda szerint Mátyás király vagy Stibor vajda várat épített a szikla tetejére. Ezzel szemkózt áll Beczkó, mely már a Névtelen jegyzónél szerepel Blundus, az az Bolondócz néven. Okíratilag 1228-ban fordúl eló elószór. Késóbb Csák Mátéé lett; l37Q-ben Lajos király Bánffy Miklósnak adta; majd Stibor vajdának jutott, ki sánczokkal és háromszoros kófallal vette kórúl s azokon magasabb tornyokat emelt. 1437-ben Bánffy Pál, Stibor Katalin férje, nyerte, és családja 1649-ig bírta; azontúl nóági rokonok osztozkodtak rajta; ezek egyike, Mednyánszky, most is bírja. Tizetinégy kózség tartozott a beczkói uradalomhoz. Maga Beczkó nagykózség a vár alatt annak tartozékából — tisztek szállásaiból — keletkezett, s utóbb éjszak és dél felé terjeszkedve, megnüvekedett. Katholikus temploma régi (1517) gót emlék; szintén régi a kórháza; míg az 1430-ban Stibor által ide telepített pálosok zárdája rommá lett. Haskó Jakab nyitrai püspók Ferencz-rendieket telepített ide 1691-ben. Beczkó határa a legjobbak kózé tartozik a megyében. A Cservena hora hegy vórós agyagát majolika- és pipagyárosok használják fól. A helység marhája szép, szilvája kitúnó, de bora savanyú. A mintagazdaságáról és pálmaházáról híres Kocsócztíí és odább Vág- uj/alut clhagyva, a megye déli határához érílnk s itt befejezzOk a Vág vólgyének trencsénmegyei, huszonkét festói várromot szániláló részén tett vándorlásunkat.