Seite - 331 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

lehet nyomozni, hanem a polgári lakosság nagy része is magyar volt. De a huszitaság, a cseh és morva, sót lengyel telepek a magyarságot elnyelték s a kcvés némctct is, sót a helyi tôt nyelvet is idegen elemekkel keverték, mint Csácza, Predmér, Puchó, Lednicz és szomszédai nyelve bizonyitja. Kózónségesen hornyáknak nevczik a trencséni tótságnak azt a részét, mely Kisucza, Zsolna, Bittse, Predmér vidékén lakik, hegyek kózt szétszórt falvakban, melyek nagy része irtványokból alakúlt. E vidék nagy kiterjedésú és a megyében a legnépesebb. A Vágmenti kôzségek tftmôrebbek, de gyérebb népességûek; nagy részôk csak 2—600 iakossal bír úgy, hogy a megye 404 kôzségének tôbb mint fele csupa kiskôzség; 10, 12, 15 ilyen kôzség tesz egy-egy kftrjegyzóséget. Csak a megye székhelyc az egyetlen rendezett tanácsú város; Zsolna nagykôzség 4.1 17, Csácza 4.360, Vág-Besztercze 2.387, Bán 2.929, Rájecz 2.634, Puchó 1.420, Bosácz 3.115 lakossal. De vannak olyanok is, melyeknek népszáma százra sem megy. A népviselet igen egyszerú, kiválóbb vonás nélküli ; a felsóbb részek- ben széles karimájú kalap, otthon készúlt sziirke darócz szúr, magyar szabású szíjas nadrág s.bocskor; Dubnicz vidékén liosszú szúr, csizma és kuesma, Bán vidékén esúesos hanák kalap divatozik. Az asszonynak durva vászon- szoknya a hóna alatt kótve, kék kotény, hosszú újjú gallértalan ing, boeskor vagy csizma a viselete. Az asszonyok tôbbnyire bekôtôtt fejjel járnak s hajukat nagy kontyba csavarják fol, a leányok ellenben egyágú fonatban leeresztvë viselik a hajukat. Külónben a hány vólgy, annyi eltérés. Bajúszt, szakállt a férfi nem visel; hosszú haját gondosan zsírozza; csak a házaló nyíratja róvidre. Az éghajlat zordonsága, a fold soványsága miatt a megye legnagyobb részében sok fáradsággal és kevés haszonnal jár a fóldmívelés ; ezért a nép jobban szeret pásztorkodni, zsindelyt késziteni, tutajozni, esert hántani, meszet égetni, fát, deszkát szállítani. Mint drótos, bádogos bejárja a félvilágot; vagy mint üveges, kalapos és rongyszedó vándorolja be az országot, sót elmegy az ország határán tul távolabb fóldekre is. Eljár messze foldre aratni, gyárakba dolgozni; a kómivesekhez szegódik napszámosnak ; házal gyümolcscsel, aszalt szilvával ; elszegódik házmestersegédnek, vagv mint vadárús járja be a fóváros élénkebb útezáit ruczával, fáczánnal, fenyves- madárral. De azért akárhonnan mindig csak haza vágyakozik. Fáradságosan szerzett keresményét húségesen megtakaritja s vagy haza küldi, vagy haza viszi családjának, melytól buzamos vándorlásai sem idegenítik el. 42*