Seite - 344 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

csoportjai akadályozzák a járást. Sótét mélységben futo patak zúgását halljuk : a vólgy szorosába értünk. A komor óserdóben i—2 méternyi átmérójú fenyútórzsek hevernek az útban vagy hidalják át a vólgyet. Majd lassan ritkúl az erdó, a vólgy tágúl; sziklák, rétek, szállások elmaradnak; még egy erdó, s egy fordúlattal kiértünk a Hoszkora vólgyéból a sztrecsnói szoros kózepére. E vólgy szolgáltatja a legszebb fenyúszálakat. A tutajok egy részét itt a hegy tóvében állítják óssze s úsztatják innen tovább a Duna felé. Délnyugaton a 29 kilométer hosszú s 1.200 niéter kózepes magasságú Veterná Hola és a trencsénmegyei Facskói hegyláncz, meg a Zsgyár hegység nyúlik végig Túróczmegye határán s az 1.205 méternyi Revan hegyben ósszeér a trencséni és nyitrai határral. Ez a hegyhát a Kis-Fátra folytatása. Karcsú derekából gómbólyded tetók emelkednek ki, oldalait súrú erdók, széles hátát havasi rétek és itt-ott torpe fenyúk lepik. Helységek tehát csak a szélein vannak; belsóbb tájain csak pásztorok magános szállásai találhatók. Róvid oldalágai kózé keskeny, zordon vólgyek szorúltak, melyek a gerinczen ósszeérnek, s itt átjárók vannak Trencsénból Túróczba; éjszaki része a vórós homokkóból álló sztrecsnói várhegy. Túróczi oldalát Ruttkánál a Dupna barlang teszi nevezetessé, mely állitólag Rajeczig terjed. Legmagasb kúpjai: a Mincsov granitos csúcsa (1.364 méter), odább délen a Nagy- Lúka (1.477 méter), a Veterná Hola, a Klak (1.350 méter) és a Reván (1.205 méter). Ejszaki részén a kózségek az aljban vannak; ellenben Bisztricskától délre már a hegyszoros lejtóire szorúltak. Trebosztó kózség lakossága a lejtókón pásztorkodik. Emlitésre méltó itt a Révay család kóznemes ágának régi kastélya. Valcsa helységnek, honnan az 1.249 méter Uplaz nyergén keresztúl átjáró vezet Nyitrába, temploma érdekes régiség, erdejében pedig várromok vannak. A Túrócz egész baloldalán legnagyobb és legnevezetesb kózség Znió- Váralja járásbirósági székhely. A Vriczka patak mellett hosszan elnyúló kózség apró, fóldszintes házai kózúl kiválik a tanító-képzó intézet hatalmas épülete, mely jezsuita kolostor volt. Kapcsolatos ezzel a volt kolostor temploma és az intézet nagy gazdasági kertje. E kolostor hajdan nevezetcs . hiteles hely (túróczi konvent) volt. Zniót, úgy vélik, Szent István a zobori benczéseknek adta, IV. Béla azonban 1252-ben praemontreieket telepitett ide. A mohácsi vész után a Thurzók, majd az Illésházyak és 1586 óta a jezsuiták birták idónként. A kolostori birtokokat a jezsuita szerzet fól-