Seite - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

oszlatása után a tanúlmányi alap kapta, s jelenleg is azé. A konvent levéltára 1780-ban Beszterczebányára vitetett át, s bár Túróczmegye többször kérte visszahelyezését, hiteles helylyé 1802-bcn a beszterczebányai káptalan lett. A várszerú zárdaépííletben ma, mint föntcbb is említettük, az állami tanitó- képzó van elhelyezve. Egyik földszinti helyiségének 1593 évszámmal jelölt késó csúcsíves boltozatán most is láthatók a Jézus-társaságnak s az önsanyar- gató életnek jelvényei, az emeleten pedig Pázmány Péternek, ki 1616 ápriltól szeptemberig túróczi prépost volt, a szobái nagy részben eredeti állapotában vannak meg. Keletról ez épúletre támaszkodik a templom csúcsíves maradványaival, minók a kórust tartó három oszlop, a kápolna ajtaja, az ívezet, három levelú rozetták és a kápolna. A fóoltár hársfáfa festett Mária képének eredetét, — mely állitólag Blatniczáról kerúlt ide, — a hagyomány a XIII. század elsó felére helyezi. A sekrestyében orosz föliratii régi Mária-kép van. Orgonája a XVII. századból való. A plebánia-templom kônyvtàra több ritka becsú múvet tartalmaz. A kôzség földjeit leginkább asszonyok mivelik, mert a férfiak legtöbbnyire házalók, kik kora iljúságuktól kezdve vándorkereskedést úznek s árúikkal bejárják Európa nagy részét, sót Moldván és Oroszországon át Perzsiáig is elkalandozva, egy húzomban 3—5 évig is távol vannak szülöföldjüktöl. Azért itt nem ritka az olyan ember, a ki három-négy nyelven bcszél, melyeket útazásaik közben hallásból tanúlnak el. A helység különben jómódú, sót tényúzésre való hajlam is mutatkozik kivált a szépen fejlett asszonynépnél. Znió-Váraljának egyik nevezetessége a kincstári nagy haltenyésztó telcp, mely czéljára több tavat használ itt föl. Félórányira Zniótól áll az erdós zniói Várhegy, melynek sziklás taraján a kôzépkorban bevehetetlennek tartott vár büszkélkedett. Alapitását némelyek a marahánoknak tulajdonítják. Ekkor Túróczvár volt a neve. A tatárdúláskor IV. Béla király egy ideig itt tartózkodott. Mikor pedig a IV. Béla és fia István közti harczban ez utóbbinak nejét és gyermekeit a király hívei a pataki várban elfogták, onnan ide, Túróczvárba szállították és szigorú órizet alatt tartották. Hunyadi János korában husziták bírták. A Thököly-fele mozgalmak korában folgyújtatott, lerontatott, csupán egy tornya maradt épen. Most már egészen rom. A Túrócz völgye Znió-Váraljától keletre leg- tágasabb. Ennek a tágúlásnak a közepe táján, a 'l'úrócz folyó jobb partján Szoczócz kftzséget találjuk, egykor híres konvent helyét, melynek dombon álló templomába egy Mária-képhez búcsúra járnak. Határosak ezzel Szent-