Seite - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

büszkén valija, liogy minden lakosa nenies. Valalia egész Túrócz nemes volt, de csak kOznemes; régi fóúri család csak kettó származott innen t a b. Révayaké meg a b. Prónayaké. A túróczi nemesek jobbára egymás kózótt házasodván, majd mind atyafiak egyik vagy másik ágról; mondhatni, egy család az egész Túrócz. Túróczmegyében kevés a nagyobb kózség; a megye székhelye is csak nagykózség. Rendezett tanácsú város itt egy sincs; de annyi kórjegyzóség sincs sehol az országban, mint Túróczban. Tórvényszékileg Beszterczebányához tartozik; járásbirósága csak kettó van, mert az egész megye csupán két járásból és két választókerúletból áll. Van ugyan a folyók menti belsóbb részekben sok áldott fold s azokon szép termés : Túróczmegye mégis a kevésbbé termékeny megyék kózé tartozik. Legtermékenyebb része a blatniczai járás terúlete. De a zordon égalj, mely a legszebb nyarat is gyakran és hirtelenúl hideg ószutóvá változ- tatja, itt is érezteti hatását. A Fátráról késón pusztúl el a hó; a Kriván zugaiban július derekán sem ritkák a hómezók; a vólgyben is késó a kikelet, korán áll be az ósz, s el lehet mondani, hogy a hidegebb idószak nyolcz hónapig tart. A ki nyáron — kánikulában — a vriczkói hágóról a Nyitra vólgyébe száll, mintegy hútóból gózkamrába lép. Az éghajlat zordonsága miatt Túróczban az aratás rendesen csak augusztus elején kezdódik. Túrócz legelókben és gyógyfüvekben gazdag, nagy vadakkal bóvelkedó, erdós vidék; 112.322 holdnyi termófóldjéból 53.619 hold esik erdóre; gazdaságának ez ága Turcsek, Ruttka és Túrócz-Szent-Márton által szerepel a kivitelben. Aztán kóvetkezik a szántófóld 31.040 holddal. A mezógazdasági termények kózt elsó helyen áll a rozs, aztán a zab, burgonya, árpa, buza, lóhere s a hüvelyesek tóbb faja kóvetkezik. Terúlet szerint elól áll az ószi rozs s a tavaszi árpa, de a sovány fóld gyóngén, sót gyóngébben fizet, mint példáúl a szomszéd Trencsénben. Nem maradhat fólemlités nélkül, mint kiváló élelmi czikk, az itt pohánkának nevezett tatárka és a „repka" nevú sárgarépa, e túróczi külónlegesség, melynél apróbbat, de édesebbet sem terem sehol a hazai fóld. Tengeri és repcze egyáltalán nem terem. Annál kitúnóbben fizetnek a kaszálók, a luczerna- és lóherevetések. Szép terúletet is foglalnak el ezek, ugyanis 10.154 hold a rétség, 13.590 hold a legeló. Ezen alapszik Túrócznak virágzó barom- és lótenyésztése. Ipara Túrócznak aránylag fejletlen. Szeszfózése áll elsó helyen; 17 gyár termel vagy 30 ezer hektoliter szeszt és borovicskát, mert jobb fajta gyümólcs csak a Vág melléki tájakon terem itt-ott. Eczetgyára van kettó, sórgyártása