Seite - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

még nem régi; legvirágzóbb a faipara. Sajnos, hogy a tortrix murina kezdi pusztítani a gyónyórú erdôket. Rendkivúl élénk posta- és pénzforgalma fejlett kereskedói szellemról tanúskodik. Túrócz-Szent-Márton három pénz- intézetében a váitóüzlet igen élénk, de a betétek is szaporák. Túróczmegye népessége, niely vagy 50 ezer lélekre niegy, legnagyobb részt tót; de tekintélyes része beszél magyarúl is, sót magyarnak valija magát. Egyik szebb ága ez a magyarországi tótságnak, niely még alsóbb rétegében sincs híjával bizonyos fokú értelmiségnek. A férfia tôbbnyire szálas termetú, jól kifejlett s a munkában kitartó.; a nó zómók, piros-pozsgás és szintén igen munkabíró. A nép általában jó indúlatú, munkára termett, dolgos és mértékletes. A tóbbség az ágostai evangélikus egyház híve. A falusi nép, lia kevés fóldjéból nem tud elég jovedelmet húzni, elmegy a hegyek kôzé fát vágni, ôlbe rakni, vagy tengelyen és vízen szállitani. A hegyekben gyókereket, füveket, gyógynóvényeket gyújt, olajat sajtól bogyókból, vagy lesbe áll hegyei kôzt szárnyas és négy lábú vadra, hogy elejtse és eladja. Halászattal számosan foglalkoznak a Túrócz folyóban és mellékvizeiben. A lakosok jó nagy része házaló kereskedésre adja magát ; bejárja a szom- széd megyéket s a kozeli és távoli idegen országokat, de gondosan meg- takaritott keresményével húségesen haza tér, mert végképen semmiért el nem szakadna szeretett szülófóldjétól és családjától. Árvamegye. Magyarország legéjszakibb csúcsán, a szomszéd Galieziába mintegy beékelve, dél felól a Tátra, éjszak és nyugat felól a Beszkid hegyláncz s ezek nyúlványai által bekerítve, fekszik Arvamegye, melynek 2.077*42 négyzet kilométernyi terúlete ekkép éjszakon és keleten Galicziától, délen Liptótól, nyugaton Túrócz és Trencsén megyéktól természetes határokkal elválasztva, egy foldrajzilag teljesen elkülónitett egészet alkot. Az említett hegylánczokon kivúl Arvamegyét délnyugat felól éjszak- kelet felé húzódva még egy hegyláncz szeli, a Magura, mely a Kriván- Fátrából kiindúlva a megye kôzepéig terjed, Szlanicza és Usztye kôzségekig, honnan kelet felé egy nagy kiterjedésú, lankásan emelkedó tózeges, lapos fensíkban ér véget. S ezen fensíknak a vízválasztó vonala jelóli itt a megye és egyszersmind az ország határát. Ezen fôldrajzi ketté osztása a megyének, annak éghajlati, viz- és néprajzi sajátságaira nagy hatást gyakorol, s e mellett