Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

a kózigazgatási beosztásra nézve is irányadó volt. A Magura ugyanis termé- szetes határvonal a megyének magasabb fekvésú éjszak-kelet felé nyílt s azért sokkal zordabb /e/so, és az általa védett jóval enyhébb alsó vidéke kózótt. E hegyláncz ad irányt a megye egyetlen nagyobb folyójának, a Fehér- és Fekete-Arva egyesúléséból származó Arvának. Hogy Árvamegye terúlete már a honfoglalás idejében Magyarország alkotórésze volt, erról tanúságot tesznek legrégibb kiítfóink, melyekben az Az Árva folyó volgye Kralovánnál. ország legéjszakibb határaúl cgyaránt a Gora-liegy van megnevezve, s nincs kétség bennc, liogy biborban született Konstantin császár „Bagibariá"-ja azonos a megye és az ország legéjszakibb csúcsán emelkedó mai Babia-Gorával, melynek lejtójén Po/hora kózség lengyeles neve (Polgora = fél erdó) arra mutat, hogy a hatalmas, 1.720 méter magas Babia Gora-hegy gerincze már akkor is határvonalúl szolgált. Tovább kelet felé, bol az ország határa egy lapos fensíkon húzódik. a határvillongások még a késóbbi századokban is napi- renden voltak, sót gyakran véres ósszeütkózésekké is fajúltak; de a Babia-Gora mindenha oly biztos határpontúl szolgált, a milyen maga ezen két országot uraló hegy, melynek szirtfokáról a távol Krakó érezfedelú tornyai látszanak.