Seite - 352 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Azonban ne veljük, hogv Ârvamegye területe mâr abban a régi idôben egyszersmind népes telepekkel birt volna. Képzeljûnk inkâbb egy rengeteg ôserdôt, melynek Arvamegye mai terûlete csak egy kis része lehetett. Egy fél ezredév mult el a honfoglalâs ôta a nélkûl, hogy kùtfôink Ârvârôl csak meg is emlékeznének, s midôn végûl a XIII. szâzad mâsodik felében Ârva is a tôrténelem szinterére lép, akkor még csak mint a nagy Zôlyommegye alkotôrésze szerepel. A zôlyomi és liptôi fôispânok tôrténelmûnkben még sokkal késôbb is csak mint ârvai vârnagyok emlittetnek s Nagy Lajos idejében, a nemesi oklevelek vizsgâlata alkalmâval, Ârva csak mint kerület (districtus) fordi'il elô Bebek Imre orszâgbirô hires jegyzôkônyvében. A zord éghajlatu, rengeteg fenyves erdôkkel boritott terûlet abban az idôben bizonyâra csak gyéren lehetett népesitve, s ha védelme tekintetébôl Ârva vâra, mint végvâr, mär elsô kirâlyaink idejében is fônnâllhatott, tény, hogy az Ârpâd-hâzbôl szärmazö kirâlyok alatt nagyobb fontossâgra nem emel- kedett. Csak késôbb, az Anjou-hâzbeli uralkodôk s nevezetesen Nagy Lajos alatt kezdôdôtt nagyobb mértékben a telepités. Tôrténetirôink sokat foglalkoztak Arva neve eredetének megfejtésévcl, de a nélkûl, hogy kielégitô eredményre jutottak volna. Ha a zord hegyektôl keresztûl-kasûl szeldelt erdôboritott területet tekintjük, legvalôszinubbnek lâtszik, hogy a név a tôt Gorava vagy Horava (erdôs) szôtôl ered, melynek kezdô h hangjât elhagyvân, „Orava" alakokat kapunk. Igy eredhetett a megye mai tôt elnevezése, melybôl a magyar Ârva lett. Ezt a magyarâzatot elfogadva, el kell fogadnunk azt a fôltevést is, hogy a név az erdôs vidékrôl az azt hasitô folyôra s majd Ârva värära is âtment s jogosûltnak lâtszik azon tovàbbi kôvetkeztetés is, hogy Ârvamegye elsô telcpitvényesei tôtok voltak. A megye lakossâga — a legujabb népszâmlâlas szerint 84.820 lélek — ma is csaknem kizârôlag tôt ajku. A bebizonyithatôlag német és olâh eredetû telepitvényesek régen elvesztették nemzetiségôket, a magyarsàg pedig, mely csupân az értelmi osztâlyra szoritkozik, elenyészôleg csekély. Maga a tôtsâg a megye két vidéke szerint két fô csoportra oszthatô. Mig ugyanis a nâmesztôi és trsztenai jârâs lakôi a szomszéd gâcsorszâgi lengye- lekkel mutatnak faji és nyelvi rokonsägot : addig az also vidékbeliek, az alsô-kubini és vâri jârâsban, nyilvân a szomszéd.Liptô és Tùrôcz megyékbôl ide telepitett tôtok. Vallasra nézve a megye lakossâgânak 90 szâzaléka rômai katholikus, 9'/3 szâzaléka âgostai evangelikus, '/a szâzaléka jjcdig izraelita.