Seite - 353 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

A népesség 6 mezóvárosban és 91 faluban lakik, melyek kózúl 1848-ig 82 kózség tartozott az árvai uradalomhoz s csak 15 kózség volt egyes nemesi családok kezén. A fekvó birtok ezen sajátszerú fólosztása okozá, hogy Árva, mint megye, a legújabb idókig alig jóhetett számba. Az ósiség eltórlése és a birtokszabályozás végrehajtása óta e tekintetben is tetemes változás állott be. A megyének 350.119 kat. holdat tevó termo foldjéból kózel 200.000 hold lett szabaddá, s az uradalom birtoka ósszesen 70.787 holdra szállott alá, melyból 54.794 hold erdó, 11.665 bold legeló és csak 1.304 hold rét és szántófóld; a tobbi hasznavehetetlen. Ha az árvai uradalom birtokának levonása után fónmaradó termófóldet a megye lakosságának számával felosztjuk, egy-egy lakóra 3.3 kat. hold esik, a mi más felvidéki megyékhez képest még mindig igen kedvezó arány. Mind a mellett az árvai ember, ha csak más foglalkozás után nem lát, telkéból meg nem élhet, külónósen a felsó két járásban, hol gyakran megtórténik, hogy a fóldmíves silány zabtermését már csak október végén takaríthatja be, s apró burgo- nyáját a fagyos fóldból kell kiásnia. A gazdálkodásban az ugarrendszer dívik. Ily gazdálkodási rendszer mellett az alsó vidéken, fóleg a lankásabb fóldeken a rozs kózepes, a burgonya, árpa és zab ellenben kielégító termést ad. A felsó vidéken a rozsvetés már csak kivétel és fényúzés számba megy. A fó termesztmény itt a burgonya, a zab és a káposzta, melyek fó és állandó eledelei a kevéssel megelégedó árvai fóldmívesnek. Szúk termés idején, a milyen gyakran fordúl eló, kisegítóúl a tengeri szolgál, mely az Alfóldról kerúl ide s rendes kórúl- mények kózótt is nagy keresletnek órvend. Eltéró az itt vázolt gazdálkodási rendszertól az a rendszer, mely a felsó vidéknek Galicziával határos kóz- ségeiben dívik. Itt a falvak házai nem csoportosan épúltek, hanem szerteszét. Ugyanis a határ az egyes birtokosok kózótt úgy nevezett zsinórokra (snuri) van fólosztva, minden ily zsinór (zóna) a határ egyik szélétól annak másik széleig terjed s a fóldmíves beltelkét is bele számítva, magában foglalja az ósszes mívelési ágakat, kivévén természetesen az erdót. Ezen zónaszerú telkek nagyságát szélességók szerint számítják s az elófordúló adásvételeknél elég sajátságos módon ólszámra adják és veszik. Az árvai ember a fóldmívelés mellett a házépítéstól kezdve az utolsó gazdasági eszkózig mindent maga csinál s e tekintetben ügyessége valóban bámulatos. Háza népével együtt maga készíti a család ruházatjához szük- séges kitúnó minóségú halina-posztót és vásznat, de még a bocskort és M 45