Seite - 354 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

halina-botost is. Legältalänosabb foglalkozäsa es legjövedelmezöbb mellek- keresetforräsa az ärvai nepnek az erdei munka. A felsö videk egyes közsegei ezen kivül gyolcskereskedessel is foglalkoznak, s az ärvamegyei kezi gyolcs- ärü meg ma is messze videken igen keresett czikk. Szämba vehetö gyäripara Ärvänak nincs. A kisipar es a kereskedelem csak a helyi szükseglet fedeze- sere szoritkozik, s a kisiparos rendszerint földmivelessel is foglalkozik. A mily düsan meg van rakva a megye hegyekkel: epen oly szegeny äsvänyokban s nevezetesen köszenben. A felsö videk egyes közsegeiben, fökep a Fekete-Arva menten elterülö neogen kepzödmenyben helyenkent lignitretegekre lehet akadni, melyek meglehetös minösegü köszenet szolgäl- tatnak; de a retegek oly csekelyek, hogy a bänyaszerü kiaknazäs az aränylag olcsö munkaber mellett sem folytathatö haszonnal. Nagyobb fontossägüak a megye felsö videken, nevezetesen a Szlanicza es Usztye közsegek között elterülö lapälyon, valamint a Jablonka es Chizsne közsegek mellett talälhatö s több negyszög merföldre terjedö tözegtelepek; a tözeget azonban itt csak tüzelöanyagül s legfölebb meg alomnak hasznäljäk. Több közsegnel hatalmas retegekben talälhatö a kärpäti homokkö. Ezt helyenkent köszörü- es padlö- kövekke is földolgozzäk es külföldre szällitjäk. Ärvamegye egyetlen nagyobb folyöja az Ärva, mely nyugaton, Trencsenmegye hatärszelen 930 meter magassägban ered s onnan Feher- Arva neven ejszakkeleti iränyba foly Szlanicza faluig, hol delkeleti iränyt 1 » veve, Usztye közsegenel a Fekete-Arväval egyesül, mely Ärvamegye ejszak- keleti hatärän egy nagy tözegtelep közeleben 760 meter magassägban ered. A tözegreteg, a melyen ätfoly, vizet barnära festi; ezert nevezik Fekete- Arvänak. Az ekkep egyesült folyö az itt megszakadö Magura hegylänczot eles szögletben megkerülve, delnyugatnak fordül, s azontül a megye egesz teruletet vegig hasitva, annak legdelibb csücsän, Kralovän közseg mellett a Liptö felöl erre folyö Väg vizebe szakad. Oly helyeken, a hol a szeszelyes kanyargäsü folyö a Tätra, Fätra es a Magura hegylänczok nyulvänyai között ütat tört magänak, ma is fölismer- hetök az egykori beltavak nyomai, melyeknek lefolyäsa utän a megye alsö reszenek földmivelesre legalkalmasabb, fäjdalom, igen is csekely terjedelmü alluvialis lapälyai keletkeztek. A ma aränylag magas dombok hättereben ott läthatjuk a mezozoos es harmadkori lerakodäsok mögött a magas Tätra es a Fätra granitjät, az uralkodö kreta- es eoczen-korü kärpäti homokkö között pedig a szigetszerüen föllepö jura meszköszirteket sajätos kövületeikkel.