Seite - 355 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Azon számos patakok kózúl, melyek a Fehér- és Fekete-Árvába, valamint az ezen két folyók egyesúléséból származó Arvába ómlenek, itt csak a fóbbeket említjük. Ilyenek a Beszkid hegységben eredó lomnai, novotyi, mutnei, veszelei, polhorai és hrustini patakok, melyek a Fehér- Arvába szakadnak, továbbá a Babia Gora tóvében eredó lipniezai és zubriczai patakok, meg a Jelesna patak, melyeket a Fekete-Arva vesz fól. Az egyesúlt Arva folyóba ómlik a Tátra hegységból eredó Oravicza, a Sztudena és számos kisebb patakon kivúl a zázrivai patak, mely a Fátra, a Beszkidek és a Magura hegylánczokat elválasztó Roszudecz hegyból ered. Tutajozásra csak az Árva folyó alkalmas, de az is inkább csak tavasz- szal, mikor a hegyeket lepó hó olvadni kezd, meg nyáron, mikor a gyakori bó esózéstól a folyó vize megárad. Ezenkivúl mesterséges vízfogók segít- ségével a Fehér-Arva felsó szakasza és a Polhoránka patak vizét használják tutajozásra. Vízeróre berendezett gyártelepek, habár e czélra egy némely patak kiválóan alkalmas volna, — Arvamegyében nincsenek, kivévén a minden faluban található órló, fúrész- és csertoró malmokat. S most áttérünk a megye részletesebb ismertetésére. A/só-Árva. A kassa-oderbergi vaspálya Túróczmegyéból egy szúk, a Vág vize által hasított, szeszélyes alakú dolomit sziklacsoportoktól szegé- lyezett vólgybe vezet. Miután itt a két megye határáúl szolgáló, vízeséséról híres, fehér mészsziklán szókdécseló sutói patakot is elhagytuk, még egy alagúton kell áthaladnunk s elértük Arvamegye egyetlen vasúti állomását: Kralovánt. E kis faluban (melynek régi neve Kifályháza volt) pihent volna meg a hagyomány szerint a tatárjáráskor bujdosása kózben honunk második megalkotója, IV. Béla király. A szúk határú szegényes kózség lakói leg- inkább tutajozással foglalkoznak, itt lévén az Arva vólgyéból leszállított tutajok fó telepe. Megemlítésre méltó, hogy Kralovánban a hegyek miatt a nap még nyár derekán is csak 10 órakor kél s délután 4 órakor már leáldozik; télben pedig három hónapon át egyáltalában nem látható. A kralováni állomástól, mely kiindúló pontja az épúló árvavólgyi helyi érdekú vasútnak, alig egy puskalóvésnyire keleti irányban azon ponthoz érünk, hol az Arva folyó a Vágba szakad. E két folyón két híd vezet át innen a szomszéd Liptómegye felé, az Arván át vasúti, az Arvával egyesúlt Vágon át pedig kózúti híd. Épen a vasúti híd mellett nyílik éjszak felé az Árva vólgye, melynek minden kanyarúlatánál újabb meg újabb természeti szépségei tárúlnak elénk. Jobbról, balról meredek, sziklás hegy-