Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

358 melyek között az Àrva folyön tül az egyes völgynyiläsokban kies fekvésû falvak tûnnek föl. A Hradek hegy tülsö oldalân van Nagyfalu (Velka Vesz) mezöväros, Ärvamegye egykori székvârosa, kétségkivul a megye legrégibb népes telêpeinek egyike, mely mint ilyen mär 1272-ben emlittetik Kun Lâszlô azon adomânylevelében, melylyel Hotimérnek, a Reviczky csalâd ôsének a „kies fekvésû" két ekényi Revisnye fôldjét adomânyozta. Itt tartotta a kis szämü nemesség kôzgyûléseit egészen 1683-ig, mikor a Bées alöl visszatérô Szobieszki litvân hadai a vârost földültäk és fôlégették. Ekkor pusztult el a templomban elhelyezett megyei levéltâr is, és azöta Alsö-Kubin lett a megye székhelyévé. Az ârvai uradalomnak itt csinos kastélya van. Nagyfalutöl éjszak felé lankâs dombok aljân fekszik Revisnye falu a Reviczky csalâd ôsi fészke; odâbb kelet felé az Àrva folyô partjân Kis- és Nagy-Biszterecz; az elôbbitôl éjszakra Benyo-Lehota, mind régi helységek. Nagy-Biszterecz kôzség hatârâban emelkedik a Trnini nevu hegy, mely a tôrténelem elôtti idôkbôl szàrmazô leleteirôl némi hirre tett szert. A kisded lapâlyt, mely Nagy-Biszterecz kôzséget kôrnyezi, dél és kelet felôl az Àrva folyö mossa s vâlasztja el a szomszéd Alsô-Kubin mezöväros hatârâtôl. Az ùjonnan épûlt vashidon âthaladva, az âllami ût nagyszombat- kraköi fôvonalât érjûk, mely Liptö-Rözsahegy felôl jôve, az egész megyét âtszeli s annak éjszaki hatârân Podvilk kôzségen ât Galicziâba vezet. Az emlitett hidröl délfelé fordulva a kubini patak âltal szelt völgy torkolatâban Afsd-Kitbinba., Àrvamegye jelenlegi székvârosâba jutunk. A vârosnak 1.609 lélekre menô lakossâga, az értelmi osztâly kivételével, mely magat magyarnak vallja, ma kizarölag tötajkü ; azonban több körul- mény arra mutât, hogy a vâros elsô telepitvényesei németek voltak. Lakosai, az iparosokat sem véve ki, ma is nagyobbära fôldmiveléssel foglal- koznak. Alsö-Kubinnak a megye székhâzân kivul van jâràsbirôsâga, pénziigy- igazgatôsâga, âllami épitészeti hivatala, kôzépkereskedelmi iskolâja, römai katholikus és âg. evangelikus temploma, zsinagögäja, s itt ôriztetik a megyé- nek néhai Csaplovits Lôrincz hagyomânyâbôl szàrmazô s 60.000 kötetre menô kônyvtâra. Alsô-Kubintôl az 1.613 méter magas Chocs-hegy irânyâban fôlfelé 3 kilométer tâvolsâgban Fels'ô-Kvbin faluba ériink. A szép fekvésû s ôskori lelethelyeirôl hires telep a kettôs Szkalka (Ostrâ és Tupâ Szkala = Eles- és Tompakô) tôvében, azon a ponton fekszik, hol a völgy a Chocs