Seite - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

§éâ A vâr, melybe a vârhegy déli oldalân dûs lombozatû fâk között fölkanyarodö üton jutunk, harom fô részbôl all, ügymint: az als6-, a kôzéps'ô- és a fels'ô- vagyis a tulajdonképcni fellegvârbôl, melyeknek oldalbâstyâkkal erôsitett s egykor ârkokkal és fölvonö hidakkal is ellâtott kapui külön védelmezhetôk valânak. Ma az ârkoknak és fölvonö hidaknak nyomai is alig lâtszanak mär. De az also vär délkeleti oldalât övedzö hatalmas kôrbâstya a tâgas udvarhoz hasonlö, mellvéddel és faragott köböl renaissance-izlésben épult nyilt gloriettel ellâtott bâstyafok daczolt az idö viszontagsâgaival s leg- ûjabban aszfalt-burkolattal vonatvân be, még sokâig hirdetheti az elmûlt idôk dicsôségét. A kilâtâs, mely a vâr sziklafokârôl az éjszak felé nyilö sôtét fenyvesekkel boritott racsovai völgyre és a kék lepelbe burkolt Magas-Tâtra hegycsoportjaira nyilik, gyönyörü. A legrégibb kûtfô, mely a vâr fônnâllâsârôl tanûskodik, nem vezet vissza tovâbb, mint a XIII. szâzad mâsodik felébe, mikor Àrvât Péter, Ottouch és Mikou, Detre ispân fiai, a Balassâk ôsei birtâk. Ezektôl vâltotta vissza l 267-ben IV. Béla e hatârszéli vârat, melyet innentûl a XIV. szâzad elejéig kirâlyi vârnagyok kormânyoztak. Az Arpâdok kihaltâval megindûlt polgârhâborûban Arva ismét magân kézre kerûlt, de csak rôvid idôre, mert Rdbert Kâroly, ki a vârat kedvelt hivének, a Bazarâd olâhorszâgi vajda elleni hadjäratböl hires Daneh vagy Domokos mesternek, zölyomi és liptöi fôispânnak adomânyozâ, mâr 1320 tâjân visszavâltâ s ismét kirâlyi vâr- nagyokat helyezett Arvâba. A megye betelepitése Nagy Lajos uralkodâsa idejében induit meg. Nagy nevu férfiak viselték ez idôben a vârnagyi tisztet, köztük Ipoly (Hyppolit), körmöczi kamarai grôf, Ilsvay Leustach nâdor és mâsok. Késôbb Lâszlô oppolyi herczeg és Garai Miklös nâdor birtâk a vârat s viselték a fôispâni méltôsàgot. Azonban mindkettô csak rôvid ideig; mert mâr Zsigmond kirâly idejében Stibor, „az egész Vâg ura", volt a vâr tulajdonosa 1434-ig, mikor a Stiborok kihaltâval a vâr ismét a koronâra szâllott vissza. A harczi zaj, mely ez idô alatt az orszâgot betôlté, nem hatolt el Ârvâig. Telepei békésen fejlôdhettek. A vârurak egy ideig még a huszitâk ismételt betôrései eilen is meg tudtâk védeni Arvât ; azt azonban mâr nem akadâlyoztathattâk meg, hogy a huszitâkkal versenyt dülö lengyel és cseh rablö lovagok kalandjaikat idâig 11e folytassâk. Arvâban Komorovszky Péter, a szomszéd lengyelorszâgi Zivjec ura fészkelte meg magât s itt a fôispâni tisztet is bitorolta mindaddig, mig Mâtyâs az egész cseh-lengyel garâzdâlkodâsnak véget nem vetett. Mâtyâs Corvin Jânos herczegnek ado-