Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

368 szâmithatô. Mâr a kôzép-korban fontos szerepet vitt. Gôczpontja volt a Galicziâval folytatott kereskedelemnek s fô raktâra a Vielicskâbôl behozott kôsônak. A vâros az Oravicza patak és az Arva folyô ôsszefolyâsânâl, a két vôlgy fôlôtt uralkodott, s vâmjôvedelme a vâr uraira nézve sokkal fontosabb volt az ûrbéri tartozâsoknâl, melyek mâr a XV. szâzadban szabâlyoztatvân, a vâros lakosai kulônféle kivâltsâgokban részesittettek. Hozzâ jârûlt késôbb a vâros jôllétéhez még az is, hogy itt volt a megyei harminczad hivatalok és a kamarai sôhâz fô székhelye. Fôlismerte a vâros fontossâgât késôbb II. Râkôczy Ferencz is, ki az Oravicza pataknak az Arva folyôba ômlésénél emelkedô magaslaton sânczokat és hadiszâllâsokat emeltetett. Ezen csillag- rendszer szerint készult sânczok nyomai még ma is lâthatôk s nem egy régi kard, sarkantyû és egyéb hadiszerek, melyek itt talâltatnak, tanûsâgot tesznek arrôl az ostromrôl, melynek 1708-ban a sânczok s velôk egyutt a vâros âldozatûl estek. A szerény, de tiszta kiilsejû vârosnak kûlônben legérdekesebb nevezetessége a ma mâr hasznâlaton kivûl âllô régi fa-templom, melynek szép renaissance izlésu, festctt mennyezete megtekintésre méltô. Thurdossin lakosai fôldmiveléssel és tutajozâssal foglalkoznak. A gyolcs- kereskedés, mely egykor itt és a kôzel fekvô falvakban virâgzott, ma csaknem teljesen megszunt. Felso-Arva. — A mint Thurdossinnâl az Oravicza patak mentén elterulô vôlgylapâlyt elhagytuk, alig 4 kilométer tâvolsâgban egy dolomit szirtfok âltal alkotott kis szoroshoz érunk, melyen tûl a tâj képe hirtelen megvâltozik. Az érdekes dolomit sziklacsoportokkal tarkâzott meredek partok ellapûlnak s egy messze terjedô, kopâr dombokkal vâltakozô hullâmos térség târûl fol elôttunk, melynek kôzepén magasan emelkednek ki Trsztena mezôvâros templomânak nyulânk fôdelu tornya és csekély szâmu emeletes épùletei. Trsztena a jârâs székhelye csaknem tisztân katholikus lakossâggal, Arvamegye legnépesebb kôzségeinek egyike. Van jârâsbirôsâga, egy âllami algymnasiuma. Lakosai tôbbnyire fôldmiveléssel foglalkoznak. De sok benne a fazekas is, mert hatârânak hatalmas agyag rétegei igen jô anyagot szolgâl- tatnak a gôrôncsér-munkâsoknak. Trsztenân tûl az âllami ût éjszaknak fordûl, mig kelet felé a megyei ût âgazik el, mely Ljeszek, Csimhova, Vita nova, Hladouka és Szitchahora kôzségeket érintve 15 kilométer tâvolsâgra a galicziai hatârszélig, azon tûl pedig Chocholovra visz. Ezen kôzségek az egy Csimhova kivételével, mind ûjabb telepek, s eredetôk nem nyûlik fôlebb, mint a Thurzôk korâig, vagyis