Seite - 374 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

374 E magas hegységektól kôrnyezett és borított megye tájképi szépségekre és vadregényes jellegére nézve hazánknak legszebb, legérdekesebb részei kózé sorozható. A felhókbe meredó hegyormok itt kupolaalakú, amott meg- szakgatott csúcsaikkal, omladékos, itt-ott havas barázdákkal s fenyveserdó borította oldalaikkal tekintenek le a Vág vôlgyének hullámos lapályára, hol a Vág folyó két partján majd a folyó szélére telepúlve, majd beljebb a hegyek tôve felé dombok lejtójén elhelyezkedve sorakoznak egymás mellé az általában apró helységek fehér házaikkal, szalmafôdeles viskóikkal, melyek kôzûl magasan kiemelkednek a templomok tornyai s itt-ott egyes tornyos urasági kastélyok. A megye nyugati végén Likava vára, keleti szélén Liptó- Ujvár sôtétlô bástyafalai, omladékai a régen letúnt századok tórténeteiról regélnek; az egész megye kôzepén végig vonúló vasút robogó vonatai s itt-ott egyes gyárak füstólgó kéményei ellenben az új idók, az új korszellem, a mai élet haladásának hirdetói. Liptómegye 'hegységeinek magját a gnájsz és a granit teszi. A Fátra hegység granit alapját kôrûlôlelô mészhegység hazánk éjszaknyugati részének a legkiterjedtebb mészhegysége. Az Alacsony-Tátrának kelet-nyugati irány- ban vonúló lánczolata a szepes-gómóri hegységhez kapcsolja Liptómegye déli hegyvidékét. A Kárpátok rendes jellegét, a sima hátat és kupola-alakot Liptómegye hegygerinczei egészen megtagadják s olyan kiilônôs és szeszélyes idomokat ôltenek, a milyenek a Kárpátok triasz, jura és kréta korú mészkó és dolomitból álló hegyormai szoktak lenni. Nagyfontosságúak a Iósznemú agyagrakodmányok, melyek az egész Tátra medenczéit bekerítik s a megye legtermékenyebb fôldjét alkotják. A hegységek érczekben és nemes fémek- ben szegények; fordúl ugyan eló bennôk aranytartalmú antimon, ólom, réz, ezüst, sót itt-ott termés arany és barna vaskó is, de ezek bányászatilag csekély fontosságúak. Liptómegye kôzepén a Vág hosszanti vólgye mélyed be kelettól nyugat felé húzódva. A keresztvólgyek a Vág jobb oldalán éjszaktól délre, a bal oldalán déltól éjszakra nyílnak a fó vôlgybe, melynek párkányhegyei kózúl a Magas-Tátra a Fekete-Arva, a Dunajecz és a Vág folyók forrásvidékei kózótt emelkedik. Az Alacsony-Tátra a Vág bal partján a megye déli oldalán magaslik a Vág, Hernád, a Felsó Garam folyók és a Revucza patak mélyedése kózótt egy vonalban kelettól nyugatnak; végúl a Nagy- Fátra a Revucza patak, a Vág és a Túrócz folyók kôzt húzódik délról éjszak felé.