Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

378 habja egy-egy óriás sziklán megtörve zuhan több méternyi magasságból az évezredek alatt kivájt sziklák mélyedéseibe, hogy onnan ismét tova rohanva millió szikrába hullassa szét gyöngyözö cseppjeit a sekély medrét szegélyezó haragos zöld pázsitra. Délen és dél-nyugaton az Alacsony-Tátra hegytömbjei emelkednek. Ezek közt leghatalmasabbak a 2.045 méternyi Gyómbér, mcg a közel 1.943 méternyi Királyhegy, továbbá a Vapenicza (1.692 méter), a Csertova, a Krizsova, a Poludnicza s még lejebb nyugat-délnek a Prasiva (1.754 méter), végre egészen nyugaton a Chocs 1.618 méternyire mered a felhökbe. Ejszakon a Kárpátok szelídebb emelkedésú nyúlványai, a havasok kerítik be a megyét festöi hegycsoportozataikkal s az árvamegyei regényes átjáróval Rózsahegytól éjszaki irányban Dubova felé. Igen szép pontja ezen útnak Fejérpataktól Rózsahegy felé haladva az a hely, a hol az út vonalától jobbra a háttérben Likava vára áll, már csak í'omokban levó, de még az épúlet második emeletéig meglevó falaival és bástyaomladékaival, a mely vár a Barát, a Chocs és a Csebrat hegyek kózén egy meredek szikla- tömbön áll. E nevezetes építészeti emlék még a XIII. században keletkezett. Csókakói Tamás mester királyi ajtónálló és liptómegyei ispán építtette 1261 és 1312 között; ennek halála után Detrik zólyomi ispán kapta adományúl Csák Máté eilen szerzett érdemeiért. Utóbb súrún kerúlt hol királyi, hol magános kézre. 1431-ben a husziták elfoglalták, de még ugyanazon évben visszavette tólük Rozgonyi Miklós és Berzeviczy Mihály. 1435-ben Hunyady János, 1449-ben Komoróczy Péter. 1478-ban Korvin János liptói és oppelni herczeg bírta. 1496-ban Zápolya István a Korvin János itteni birtokait dúlván, ez birtokait védelmezendó, zsoldosokat gyújteni Galicziába ment. Zápolya Ulászló elleni szándékkal vádolván Korvin Jánost, Ulászló meghagyásából ellene hadakat gyújtótt és Likavát ostrommal elfoglalta; de az 1497-ben ismét Korvin János birtokába jutott. A XVI. században hosszabb-róvidebb ideig bírták a Thurzók, Pekry Lajos, Báthory András, a kir. kamara, a XVII. században az Illésházyak és aThökölyek, a XVIII. század elején Rákóczy tartotta megszállva s ekkor, 1707-ben végképen fóldúlatott. Azóta rom. Likavától délnyugatra esik az oszada-revuczai hágó, honnan a Sturecz hegynek 1.010 méternyi magas hágóján át ritka szép kígyódzó út visz Zólyommegyébe. Ez az országút a harminczas években épúlt s a kassa- oderbergi vasút megnyiltáig fó útvonala volt e vidék kereskedelmi forgal- mának; a mellette fekvó három Revucza, Luzsna, Oszada és Fejérpatak kózségeknek bó alkalmat szolgáltatott a jóvedelmcs fuvarozásra. Ezzel a