Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

382 liptôi fôispân neje, massoviai Zsôfia herczegnô épittette. Késôbb Krusich fânosé lett, a ki 1576-ban âtalakittatta ; utôbb, 1586-ban Illéshâzy Istvân birtokâba jutott. Bâthory Zsigmond erdélyi fejedelem, midôn 1602-ben Rudolf kirâly lâtogatâsàra Prâgâba utazott, Illéshâzy Istvânnâl megszâllvân, ez a fejedelmet a Zsôfia-kastélyban vendégelte meg. Bethlen Gâbor a nikols- burgi békekôtés utân 1622 januâr 23-ân âtùtaztâban itt tôltôtt egy éjszakât. Rêvai Péter koronaôr, rrîikor a Bethlen Gâbor és Ferdinând kôzôtt létrejôtt béke utân a szent koronât Trencsénbe vitte,viÔ2 2 mârcz. 30-ân a koronâval szintén a Zsôfia-kastélyban hâlt meg. 1626 februâr 2 2-én itt éjszakâzott Brandenburgi Katalin, midôn Németorszâgbôl nagy pompâval Kassâra hoztâk. E kastély most részben honvédkaszârnya, részben tôrvényszéki épiilet. Van Rdzsahegyen egy fôgymnasiummal kapcsolatos kegyesrendi zârda, melyet 1727-ben Lôwenburg alapitott. A 6.879 lakost szâmlâlô nagykôzség gazdasâgilag is ôrvendetes fôllendulésnek induit. Van hitel- egyesûlete, iparbankja, takarékpénztâra ; szâmot tevô ipara és gyâri vâllalata. Csak a szôvôgyârâban 800 munkâst foglalkoztatnak. Az egész Alacsony-Tâtra hegylânczolata, mely a megyét nyugattôl délnek a keleti hatârig ivalakûlag keriti be, kôzel 70 kilométernyi hossza- sâgban, a szebbnél szebb tâjképek sokasâgâval buszkélkedik. A hegylânezolat aljâban az elszôrtan kandikâlô kisebb-nagyobb kôzségek fehérre meszelt fahâzikôi, sugâr tornyu templomai s a messzeségben kéklô hegykupok vâl- tozatos csoportjai elragadô tâjképpé egyesûlnek. A megye ezen kies vidékének egyes pontjai még az 5s- és brohzkorszak emlékeit is feltûntetik azon nyomokban, melyek a rômaiaknak Pannoniâban tôrtént foglalâsa elôtti idôbôl szârmaznak. Ezek azon pogânyvârak, fôld- hânyâsok, fôldsânczok és bronzkori târgyak, melyek a Rôzsahegy melletti Sidor hegységnek Prazma nevu dombjân, Vlkolineczen, Szent-Mihâlyon, Német-Lipcsén, Kôzép-Slécsen, az illanôi hatârban, Szent-Ivânban tett . âsatâsok utjân kerûltek napfény.re. Az Alacsony-Tâtrânak majdnem kôzéprészén, a megye déli vonalânak irânyâban emelkedik a fenyvesek sûrû erdejével boritott s 1.592 méter magas Poludnicza hegy, melynek legfelsôbb csucsa a megye éjszaki oldalârôl nézve olyan alakot mutât, mintha egy romba dôlt vârnak kapunyilâsa lett volna. Ezen hegység nyugati lejtôjével szemkôzt vonùl a zôlyomi hatâr- hegység felé a hires deménfalvi csepegô kôves barlang, a melynek bejârata a vôlgy feneke fôlôtt 25—26 méternyi magassâgban van, s fô nevezetessége