Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

384 alsö menetenek azon kamaräja, a hol a legmerseklet folytonosan a fagypont alatt van. Ebben az üregben egy dorn bor ü alakü jeghegy keletkezett; a kamara boltozatäröl itt-ott jegcsapok lögnak csodälatos kepzödmenyekk6 alakülva. Koritniczätöl ejszaki iränyban Oszadän, Luzsnän keresztül szälas erdöseg közepette vezet az üt Zseleznö nevü, meg kevesse ismeretes fürdö- helyre, a mely 984 meter magassägban a Tlsta, Hliniszkö, Medvedzigrun nevü hegyek läbänäl fekszik es hasonlö alkatreszekböl ällö forräsokkal bövelkedik, mint Koritnicza. Innet az ¿jszaki iränyban vezetö üton lefele haladva, az erdöseg aljäban elterülö hullämos sikon Ntmet-Lipcse väroskät erjük el, melyet a XIII. szäzad elsö feieben szäsz bevändorlök telepitettek, s a liptömegyei mezövärosok között az elsö volt, mely kivältsägos szabadalmakat kapott. Itt alakült a liptömegyei kalandosok elsö tärsasäga a XIV. szäzad derekän. Meg 50—60 evvel ezelött a häzak ablak- es ajtöbelletein a nemet göthikänak szep peldänyait lehetett itt lätni. Templomänak ekitmenyei es szärnyas oltärai a szäszorszägi csücsives müveszet elterjedeseröl tesznek tanüsägot. Nemet-Lipcsetöl kisse nyugat feie a Vag jobb partjän a liszköfalui hatärban egy kis alluvialis siksäg tünik föl, a melyböl ejszaki iränyban Liszkova közseg mellett a Rözsahegy feie vivö orszägüt menten emelkedik ki az i'igy nevezett Bardthegy kretakorü dolomit tömege, a melyröl delnek az Alacsony-Tätra feie pompäs kilätäs nyilik. E hegynek a legalsö reszen a nevezetes baräthegyi barlang ket bejäratänak a szäda läthatö; az alsö nyiläs a Väg vizszintje fölött 18, a felsö 32 meternyi magassägban van. Ezen barlangban gyer cseppkö s imitt-amott reteges meszkö kepzödesek vannak; bövelkedik azonban a barlang nagy köomläsokban. A barlang összes elägazäsainak hoszsza 2.800 meternyi. Oskori csontmaradvänyokat, emberi koponyamaradvänyokat is talältak benne; az egyik äükapocs oldaläba kovanyilhegy volt befürödva; az öskori emberi csontok oly nagy szämüak, hogy 42 felnött ember, 2 2 nagyobb es 12 kis gyermek csontjät lehetett bennük megkülönböztetni. A barlangot Krecsmery Käroly rözsahegyi polgärmester fedezte föl 1871-ben, de ältalänosan ismeretesse 1874-ben lett es 1876. evben tudomänyos vizsgälat tärgyävä tetetett. Nevezetes a Baräthegy meg a templäriusok monostoräröl is, a mely mär a XIII. szäzad legelejen fönnällhatott. A Väg jobb partjän odäbb Tepla közseghez es vasüti ällomäshoz erünk, a honnet balra kanyarodva elöttünk a lucskai völgy hättereben fölbukkan