Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

386 a liptói havasok legnyugatibb órszeme, a magas Chocs, melynek aljában Lucska fürdó van vasas forrásaival. Innét vezet a malatinai vólgyón át a megye legrégibb útvonala, mely ezelótt a szomszédos Arvamegyével tartotta fônn a kôzlekedést. Ezen útnak bal oldalán Arvamegye felé haladva, találjuk azon meredek sziklafalat, a melyen a megyének nevet adó hatalmas Liptó vara épúlt. E régi vár falomladékai még hatvan évvel ezelôtt láthatók voltak, ma már a nyomai is eltúntek. Liptó vára talán a XII. század utolsó tizedében épúlt, midón a megye telepítése kezdetét vette, s három század alatt az idó és harczok viszontagságainak kitéve, nevében is változást szen- vedett ; a XIV. század vége felé Nagyvárnak, a XV. században Vasvárnak nevezték. A XIV. század viharos éveiben a lengyel betórésektól sokat szenvedett. A husziták és Szentmiklósi Pongrácz innen úzótt fosztogatásai és sanyargatásai miatt Mátyás király felsó vidéki hadjárata alkalmával a nép nyugalma érdekében leromboltatta. A Vág bal partján érjilk a Havran hegy alatt, sót részben annak déli lejtójén épúlt Szent-Mária — hajdan Boldogasszonyfalva — nevú kózséget, melynek egy útczát tevó kis ház-sora s régi alakjából kivetkózótt temploma nem is sejtetik, hogy milyen szerepet vitt e szerény kis falu ót századdal ezelótt a megyében. Itt épúlvén t. i. a megye legrégibb róm. kath. temploma, itt volt a megye székhelye, itt tartotta 1391-ben Bebek Imre országbiró a liptói nemesi birtokok vizsgálatát azon megyeszerte elterjedett hamis birtoklási okíratok kóvetkeztében, melyeket Joannes Literatus készített, s ezek miatt a birtoklási jog a legkétségtelenebb királyi adományozások mellett is veszélyeztetve volt ; itt égették el a máglyára itélt hamisító Joannes Literatust; az itteni templomban tették le a biróilag kivánt igazoló, tisztázó esküt a pórós felek. A kózség fólótt emelkedó Havran hegy tetején állt egykoron a Johannita-rend monostora, mely késóbb a XV. században Szent- miklósi "Pongrácz és Komoróczi Péter rabió fészke lett. Tágas kilátás nyílik innen Rózsahegytól a Vág mentén fólfelé egészen Szentivánig, az Alacsony- Tátra távoli hegylánczolatáig, a hegyek aljában elszórt falvak sokaságára s a Vág folyó szeszélyes kanyarodásaira : így nagyon alkalmas volt a jóvó- menóket e sasfészekból szemmel tartani, az útazó kereskedóket megrohanni s kifosztani a harczok, az ókóljog századaiban. A megyei úton kelet felé haladva, a Vág jobb oldali partján csakhamar azon kis terjedelmú alluvialis síkot érjük, melyen a megye székhelye, Liptó- Szent-Miklós van 2.940 lakossal. E szépen épúlt városka csak a múlt