Seite - 388 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

588 században jutott elsóségre, midón a kercskedelem fó helyévé kezdett emel- kedni. Fekvése igen szép; a környezö táj képe meglepó. A várostól délre az Alacsony-Tátra szelídebb emelkedésú hegytömbjei emelkednek ; éjszak felé a liptói havasok hatalmas hegycsoportjai magaslanak, míg a Vág mentén szabad, nyilt kilátás nyílik kelet és nyugal felé. Elsö neve azon helynek, a hol késóbb Liptó-Szent-Miklós épúlt, Máthéfolde volt; így nevezi IV. Béla király is 1268-ik évi oklevelében, melylyel a templom építésére telket és a plébániának kúriát adományoz. Csúcsíves templomát egy ideig a husziták használták. 1464-ben újra róm. katli. templommá szentelték; 1664-ben leégett, de ismét fólépítették. A liptómegyei plébánosok 1583-ban október 18-án Liptó-Szent-Miklóson tartott egyházi gyúlésükón fogadták el legelöször a Gergely-féle naptárt. A város mai nevezetességei : az evangelikus templom, a nagy és tágas zsinagóga, az 1713-ban épúlt megveház. Liptó-Szent-Miklós, mikor a vele ósszeépített Verbicz kiskózséggel nem régiben kózigazgatásilag is egyesítették, nagykózséggé lett; ma a megye székhelye nagy számú ¡árási, megyei és állami hivatalokkal. Van takarékpénztára, állami polgáriskolája, több kózmúvelódési egyesúlete. Elénk és kiváló a bóripara, mely szúcs-, timár- és varga-árúkat szolgáltat; szóvó- és csontlisztgvára kivitelre is dolgozik; élénk kereskedést úz szeszszel s faárúkkal is. Fóldmíveléssel csak kevesen foglalkoznak, mert a város határa igen kicsiny. 1883-ban nagy túzvész pusztította el, de újra fólépúlvén, igen csinos városkává lett. Alig 2—4 kilométerrel följebb az országút mentén kelet felé, ott, a hoi a Szmrecsanka patak a Vágba ömlik, Okolicsányt érjük, mely néhány száz lakosú kis kózség. Ezen falucskának nevezetessége a hatszáz éves Okolicsányi családnak szöglettornyokkal ellátott ódon kastélya, melynek XV. századi jellegét a kurucz hadjáratok alatt tórtént átalakúlások teljesen eltúntették. Római katholikus temploma a felsó vidéken egyike a legnagyobbaknak ; Mátyás király építtette 1489-ben, mely évszám a kapu fölötti ivmezôben látható, míg bent az 1490-ik évszám olvasható. Két sor karcsú oszlop három hajóra osztja a templom belsejét; kózéphajója csillagos, szentélye hálós boltozatú ; a hajót a szentélytól elválasztó diadalíven Mátyás király és Bakócz Tamás esztergomi érsek czímere van. A templomhoz épített kolostort Okolicsányi Mihály alapította 1415-ben. Az egyházi szereket a szerzetesek Mátyás király ajándékából bírták, melyek aranyból, drága- kövekkel kirakott kelyhekból, keresztekból, ruhákból állottak, de 1571-ben mind rablók zsákmányaivá lettek. Késôbb az evangelikusok a templomot