Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

390 a Béla folyó hasít. Itt tórtént II. Rákóczy Ferencznek az a végzetes csatája, a mely Likava várának szétrombolását is maga után vonta. Liptó-Ujvártól keletnek fólfelé a Vágvólgye már csak szúk szorúlattá válik, melyen túl a hibbei hullámos síkra érünk. Hibbe, mint kózség, már 1239-ben említtetik. 1265-ben, mint bányásztelep, kiváltságokat kap. Róm. kath. temploma a XIII. század végén épúlt; 1683-ban leégctt s ugyanakkor elpusztúlt benne Balassa Imre sirköve és sírirata is. Lakosai régi telepíté- sének emlékeit az útczák és dúlók nevei mai nap is fóntartják. Ilyenek a Bethlehem, Jérikó, Mühlwise, Vorwerk, Riegel, Lehnberg, stb. elnevezések. A megye hosszanti vólgyén végig futo vasúti vonal Liptó-Üjváron túl Kis-Poruba elótt elhaladva, Király-Lehotánál egy igen szúk völgybe jut, a honnan a Fehér-Vág folyása mentén haladva Vichodna és Vazsecz között a vágfalvi (Hochwald) vízválasztó fensíkján bukkan ki, s itt Csorba (régebben Hochwald) vasúti állomástól fogaskerekú vasút visz a Csorbai-tóhoz, a Tátra gyóngyéhez. Meglepó ez a tájkép, fóleg ha gyalog szerrel indúlunk neki a hegyoldalnak s haladunk rajta föl a tó felé, melynek hollétét eleintén semmi el nem árúlja. Megyünk, megyünk, csupán a háttérben magasló Basta hegyet látva magunk elótt, s ime egyszerre csak a tó pereménél vagyunk; egy-két lépés még, s a miból semmit sem láttunk idáig, fóltárúl elóttünk egész nagy- szerúségében a Csorbai-tó tükre, melynek partját kórós-kórúl a változatos alakú nyaraló villák és szállóházak egész sora szcgélyezi tündéri szépséggel. A Csorbai-tó, a Magas-Tátra déli lejtójének e legnagyobb tava, Csorba kózségtól 7 kilométernyire éjszakra 1.351 méter magasságban fekszik. Kerúlete harmadfél kilométer, s legnagyobb mélysége kózel 2 1 méter. Vizét forrásokból és beszivárgásokból nyeri. Fólóslegét egy kis patak vezeti le, mely a Poprádba siet. Fekvése igen festói. A Magas-Tátra délnyugati kiága- zásán egy fensíkon terúl, melyet éjszakon a Szolyiszkó (2.314 méter) és a Bástya (2.328 méter) hegyek szegélyeznek. A tó kórnyékét fenyves lepi el, melynek tisztásain át gyónyórú kilátás nyílik a Magas-Tátrára. A Csorbai-tó igazi becsét elószór tulajdonosa, id. Szent-Iványi József ismerte föl, ki a hetvenes években vendéglót és nyaralókat építtetett mellé, melyekból róvid másfél évtized alatt országos hírú klimatikus gyógyhely és turista-telep lett. Ma minden kényelmet megtalál itt az üdúlést keresó. A Csorbai-tó igen kedvelt kiindúló hely a kórnyékebeli hegycsúcsokra és tengerszemekhez. Evenként már 7—8.000-re tehetó a vendégek száma. Külföldiek is mind súrúbben fordúlnak meg e gyónyórú helyen, hol egy-egy veranda húsében