Seite - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Túróczmegyei tôt házak. A felsó-magyarországi tótok. Az 1890. évi népszámlálás szerint 1,896.614 tót anyanyelvú magyar honpolgár lakik Magyarország terúletén, s így a tótok a lakosság 1 2.53°/0-át teszik. Leszámítva néhány alfóldi kózséget Békés, Borsod, Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun és Bács-Bodrog megyékben, a tót nép zóme hazánk éjszakkeleti felfóldjét lakja. Ejszakon és nyugaton a tót nyelv határa ósszeesik az ország határával; délen e határ Dévénynél kezdódik s keleti irányban húzódik Pozsony, Nyitra, Bars és Hont megyéken keresztúl, majd éjszakkeletre Nógrád, Gómór, Abaúj és Zemplén megyéken át egészen Ungmegyéig. De eme határon belúl vannak más anyanyelvúek is. Tiszta magyar kóz- ségek, sót egész magyar vidékek vannak Trencsén, Túrócz, Liptó és Szepes kivételével valamennyi felvidéki megyében; a városokban pedig itt is vannak mindenütt magyarok. Sok német kózség van Szepes, Túrócz, Bars és Pozsony megyékben; rutén kózségeket találunkSzepes, Sáros és Zemplén megyékben. A Felvidék néprajzi térképe tehát elég tarka. De magában a felvidéki tôt népben is sok a külónféleség. A typikus vonások, melyek rendszerint