Seite - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

408 a szegfút vólegénye szájába teszi, így aztán bíztosítva van, hogy a férje nem lesz hozzá hútlen. A templomból kilépó násznépet zeneszó fogadja. De már néhány lépésnyire a templom kapujától megáll a nászmenet egy, színes szalagokból húzott sorompó elótt, melyen a falu leányai csak azt hajlandók átbocsátani, a ki elóbb néhány pénzdarabot ad nekik. A násznép rendesen a menyasszony házához megy, hol lakomát csapnak, utána pedig a korcsmában tánczolnak. Másnap ismét ósszegyúl a lakodalnias nép a menyasszony házánál. A házbeliek kocsira rakják a menyasszony kelengyéjét, s indúl a menet a vólegény házába, ha kózel van, gyalog, ha távol van, kocsikon. Itt a vólegény násznagyja várja az érkezóket s kérdi elsó sorban a menyas^zonytól, hogy mit hozott nekik; erre ez azt feleli, hogy egészséget, szerencsét és Isten áldását. Ekkor némely helyen a násznagy ajándékokat ad a menyasszonynak : egy pár fényes új csizmát, melyek egyikében ezüstpénz, a másikában pedig csinos kótény van. De ezért viszont ajándékot kér a menyasszonytól a vólegény részére, hogy „legyen mire fáradt fejét lehajtania." Erról a meny- asszony nem is feledkezik meg; visz egész ágyra való dunyhát és vánkost. Este a menyasszony fejéról leveszik a koszorút. Az ezt kóvetó vacsorán a menyasszony külónféle apróságokkal kedveskedik a vendégeknek, minek viszonzásaúl ezek pénzt dobálnak az asztalra helyezett tányérra vagy a menyasszony kótényébe. A menyegzó alkalmával a tánczot tóbbnyire a fiatal pár nyitja meg (brautsy tanec). Az egész tánczmulatság alatt vetélkednek a legények, hogy a' menyasszonyt jól megforgassák. Leggyakrabban járják a csárdást. Az eredeti tót tánczok kózúl néhol divatos a strasiak, melyet úgy tánczolnak, mint a gyors polkát, de azzal a külónbséggel, hogy a tánczoló párok kózbe- kózbe megállanak, egyet toppantanak a lábukkal, egyet tapsolnak, egymást megfenyegetik s erre tovább keringenek. Nem kevésbbé érdekes a kendó- táncz (rucnikovy tanec). Ennél egy kendót terítenek a padlóra, a két szélére égó gyertyákat állítanak, ezt a tánczoló pár nehányszor kórúltánczolja, aztán a tánczos és a tánczosnó is letérdelnek s megcsókolják egymást. A szabadban rendezett tánczmulatságok alkalmával, külónósen ha dudás fújja a nótát, szívesen lejtik a hajdútánczot is (odzemok, pozabulky). A táncz a tót fiatalságnak egyik legkedvesebb mulatsága. Külónósen farsangban a falu legényei gondoskodnak, hogy vasárnaponként táncz legyen. A farsang utolsó két napján a legények sorra járják a leányos házakat s a