Seite - 409 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

leänyokat meg egyszer megtänczoltat- jäk, mielött a hamvazö szerda bekö- szönne, ezt a mulatsägot hejno-nak nevezik. Hamvazö szerdän a legenyek älarczos menetet szoktak rendezni. Egyikük lämpäst visz, a mäsik egy nagy fatusköt czipel, a többiek mint komikus alakok, älruhäba btijva kiserik öket. Igy järjäk be a falut s megällanak minden häz elött, a hol felnött leäny van, a ki a farsangi mulatsägokban reszt vett. Jözsef napjän (märczius 19) kez- dödik a tavasz. A ki e napon a mezön jär, iparkodik egy kis virägot vagy legaläbb egy mogyoröbarkdt haza vinni, mint a beköszöntött tavasz jelet. Virägvasärnap sok helyütt a kis leänyok friss hajtästi faägakkal järnak häzröl-häzra; az ägakra tarka-barka szövetdarabokat, szalagokat es säsbellel körülfont szines tojäshejakat akgatnak es Krisztus kinszenvedeseröl szölö eneket enekelnek. Zöld csütörtökön nemely közsegben a päsztorok minden gazda häzähoz mogyorö- vagy csipke- bokor-vesszöket visznek, melyekkel azutän a gazda a legelöre hajtja mar- häjät. Nemely közsegben mär zöld csütörtökön megtörtenik a marha- kihajtäs, ha meg hö boritja is a videket. Nagyban divatozik a lnisveti locsoläs. A leänynak nincs kifogäsa az eilen, ha a legenyek nehäny puttony vizet öntenek is reä, ha a falun keresztül folyö patakba märtjäk, vagy ha a küt csöve alä tartjäk is. Mennel alaposabb a locsoläs, annäl hamaräbb követi a ferjhez menetel. M. 52 Zay-ugr6cz-vidiki asszony.