Seite - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

mézzel keni meg gyermekeinek homlokát, hogy az emberek úgy szeressék óket, mint a méhek a mézet. A gazda kikeresi a tálból a legszebb almát, ezt annyi czikkre szeli, a hányan az asztalnál ülnek, s mindenkinek ad egyet. A kinek a czikkjében a mag épen maradt, az egészséges lesz az egész éven át, de a kinek a gerezdjében a mag szét van vágva, az beteges- kedni fog, sót talán meg is hal a jovó karácsonyig. Vacsora alatt a gazdasszony borsót dobál feje fólótt hátra felé s a tyúkjaival szedeti fól, hogy sokat tojjanak. Az eladó leányok meg egy diót tórnek meg, a belét kiszedik s a vacsora .alatt minden ételból tesz- nek egy csoppet az üres dióhéjba; erre a két fél dióhéjat erósen óssze- kótik s a vánkosuk alá teszik: így bizonyosan megálmodják, hogy kihez fognak férjhez menni. Vacsora után az eladó leányok kiseprik a szobát, a szemetet a keresztútra viszik, s ott meg- figyelik, hogy mely oldalról hallik kutyaugatás, mert arról érkezik majd a vólegényük is. A legszebb karácsonyi szokás mindenesetre a karácsonyi pásztorjáték, melynél ót-hat, pásztornak óltózótt fiatal ember párbeszédes alakban elmondja a bethlehemi tórténetet, kózbe-kózbe pedig alkalmi énekeket énekelnek. Hasonló ehhez a víz- keresztkor szokásos három királylyal való járás. A betegségek gyógyítását a nép elsó sorban a háziszerek alkalmazásával kisérli meg. Asszony és leány a mezóról mindig visz haza egy csomó gyógyító füvet, melyet aztán gondosan el szoktak tenni. Ha a gyógyító fú nem használ 52* Rovnei drótos tót.