Seite - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Szép hazafias dalokkal gazdago- dott a tôt népkôltészet az 1848—49-ki idôkbôl is. Ezeket a dalokat különösen Mäcsay „Priatel Ludu" czimu hirlapja terjesztette a tôt nép között. A tôrté- nelmi dalokhoz sorozhatjuk azt a szâ- mos kortesnôtât is, melyek a vâlasz- tâsok alkalmâval szâzâval teremnek. A tôt népdalokat mâr Safarik Pâl összegyüjtötte e szâzad mâsodik év- tizedében, késôbb (1834—35) Kollâr Jânos és még Daxner Samuel is adott ki tôt népdal-gyûjteményt. Nem régi- ben „Slovenské spevy" czimen uj fuzetes vâllalat induit meg Türöcz- Szent-Mârtonban ; ebben a szövegek mellett a dallamok is kôzôlvék. A Kisfaludy-târsasâg is adott ki 1866-ban szemelvényeket a tôt népdalokbôl magyar forditâsban ; a fentebbi mutat- vànyokat a kiadâsbôl közöljük. A tôt népmesék leggyakoribb târgya a vagyon utân valô sovârgâs : elâsott kincsek, vârromok alâ mélyen elrejtett pénz, a hires jYdnosik rablô, ki a gazdagtôl kincset rabolt s a sze- génynek adta, stb. Ezekrôl mesélnek mindûntalan. Az elâsott kincseknek a föld mélyébe rejtett, arany- és ezüst- pénzzel telt üstöknek csak az év bizo- nyos napjân lehet birtokâba jutni, s a mesélô elmondja, hogy micsoda akadâlyok vagy mulasztâsok miatt nem sikerult ennek vagy annak a gazdag kincset megszereznie. Jânosik rablôrôl, a ki a hagyomâny szerint Maria Terézia korâban élt, igen sokat mesél a nép még ma is, A hâny barlang van a Kis-Fâtra és a Nagy-Tâtra hegyeiben, majd mindenikhez fuzôdik egy-egy Holicsi legény.