Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

430 néhol külön felsó és alsó részból áll (vrchná stánka: driek, és dolná stánka: odolok). Néhol a rubá¿ot szoknya helyett hordják s akkor alatta még alsóing (spodnica, kosela) is van. A vállat és a felsó kart az újjas fódi (éjszakon oplecko, délen rukávcé). Ez két részból áll; melsó részén van egy nyílás, a melyet a gallérnál szalaggal vagy madzaggal kótnek meg. Az újjas galléra gyakran gondosan ki van hímezve, s az újjak vagy bóvek és elúl nyitottak, vagy pedig szúkek, karra feszúlók. Emennek tacle a neve. Az újjas való- ságos büszkesége a tót leánynak. Nagy-Szombat vidékén egy aranynyal kivarrott újjas néha 6o forintba is kerúl. Az újjasra tóbbféle s külónbózó nevú más ruhát is óltenek. Pozsony- és Nyitramegyében pl. még kivarrott, himezett maslikat (masl'e) is hordanak. Télen és ünnepnapon az egész tótságon posztóból készúlt szoknyát viselnek. Nyáron letnicak (kytl'a, gecela) nevú szoknyában járnak, a mely színes mosókelméból készúl. A szoknyának elválhatatlan társa a mellény (zivotok, brucel., brucláj, mely a szoknyához van varrva, s Nyitra-, Trencsén-, Pozsonymegyében selyemmel kihímezve. Szintén mellényféle a derekas (lajblík), mely külön áll a szoknyától. A szoknyára elúl kötöt (fertucha, surec) kótnek, a mely ünnepi ruhadarab; dologidóben a fertuchát egy egy- szerúbb zásterka, zápona helyettesíti. Trencsén- és Nyitramegyében két ilyen kótót kótnek, egyet elúl, másikat hátúl (kasanica, odolok). A kótó színe tóbbnyire kék, ritkán fehér. A hol a kótényeket nem hímezik, ott virágos kelméból (farbenica) varrják, s teveszór, gyapjú vagy pamut madzaggal kótik a derekukra, néha szalaggal, mint Nyitramegyében, a hol ki is hímezik. Ünnepnapokon és lakodalomkor az asszonyok fejükre nagy kendót, lepedót (polka, uterdi,, satka, rvcnik) kótnek. Ez a kendó, lepedó 3 méter hosszú, fehér vászonból készúlt, melyet hátúl úgy kótnek meg, hogy két vége derékon alúlig lecsüngjón. Munkaidóben négyszógletú kis kendót kótnek a fejükre; ha pedig templomba mennek, egy nagy kendót. Ezek a kendók Pozsony, Nyitra, Zólyom megyékben fehérek s minden sarkuk gazdagon van hímezve. Nyakukat sok helyen szintén kendóvel kótik be (satky na lirdlo), vagy pedig keresztbe vetik mellükón a végeit s hátúl kótik meg (.kosák, kosi¿ek). A kónyókók megvédésére régebben az odevackdt (ódedza, oknicacka, plachótka) viselték, mely ma már csak ünnepies alkalmakkor látható. Esó eilen lepedóvel, abroszszal fobrus, plachta, presteradlo) védekeznek. A polgári és iparos osztály viselete egészen a legújabb idókig egyforma volt a népével, de ezek ma már el-elhagyogatják óseik hagyományos viseletét.