Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

434 kuoh, mioz (ezen no kett6shangz<5t <?-nak irjak) s a keletiben u-1: vwl, kwn, n?/z. A nyugati nyelvjaras a vekony hangokat (e, i) kedveli (ff?kat, b/ty, <Vrny, parob^k, mlAo, s<?m ze dver/, stb.); a kOzep nyelvjaras ellenkezdleg a vastagokat (iakat, bie\y, tierny, parobok, mbVko, som, zo dveri, stb.) A kOzep nyelvjaras a hosszii u hangzdkat ligy massalhangzdk utan m, ie, iu kett(5shangz<5kkci szcreti valtoztatni: bozm, bozz*, bozhe. Nyugaton: bozd, boz/, bohi. A kozep nyelvjarisban gyakori az a hang (= e-): m '^so, v«dnui, mig nyugaton a-1 ejtenek helyette: maso, vadnut. A kOzep nyelvjaras az av, ev, iv, ov, uv hangcsoportozatokat a szavak vegen es massalhangzdk el6tt, valamint az a/, el, il, <?/, vl hangcsopor- tozatokat a cselekvS alaku igenev mult idejeben ugy ejti, hogy a z/-nek illetve /-nek rOvid u hangzdsa van: zdbawka, cirkeu, slz'wka, st£>?/ka, obi/u ; kdzau, ved^«, robzw, sad»?/, kmi. A nyugati nyelvjaras kiejti a v-t es az I-1. A kozep nyelvjaras nem tur meg egy szdban ket hosszu szdtagot egymas- utan, mig a nyugati azt megturi {iterwy — &?rny, kn/sny — knz'sny, stb.). A kOzep nyelvjarasban a melleknev semleges neme <?-n vegzSdik: dobruo mlieko, starwo zito; a nyugatiban ¿-n : dobr^ mleko, stani zito. Vegul a kozep nyelvjarasban a ndnemuek egyes szamti eszkGzhatarozdja on-\al kepeztetik: s dobrou zenou, peknou palicou; miglen a nyugatiban : «-val: s dobr?2 zem2, pekn« palic?i. A keleti nyelvjdrast az jellemzi, hogy nem ismer hosszu szdtagokat, hanem e helyett fejlettebb a hangsulyozasa, tovAbba, hogy kivaldan kedveli a selypitS massalhangzdkat; a S, z, c ldgy hangzdk el6tt mint i, z, vagy mint z, i hangzanak: dries, vozik, ¿eply, sedzem, vezem, iisar, stb.; a lagy t\ d' helyett c , dz ejtetik: cele, uceknur, Dzuyo, ludfee, stb.; a st' massalhangzd csoport helyett SI: eSfe, huira; si helyett: si': my//ec; si' helyett: sc: radoic, kerririny, hesc: do.sr; a sz6tagkepz5 /, r hangzdkat nem ismeri: po/ny, s/unko, zu/ty, karima, kark, stb. (ezek helyett: p/ny, s/nVo, z/ty, krCma, krk). Altalaban a keleti nyelvjaras epen ugy atmenet a lengyel es ruten nyelvekhez, mint a nyugati a cseh nyelvhez. E nyelvjarasoknak kiilon-kulon tajszdlasaik vannak, melyek ismet helyi eltereseket mutatnak. Az irodalmi tdt nyelv kifejl'ddfse. A mai irodalmi t<5t nyelv a kovetkez<5- kepen fejl6d6tt. Azon tdt irdk, a kiknek nem volt alkalmuk vagy idejiik a cseh nyelvet megtanulni, onkenytelenul tdt nyelvi sajatsagokat kevertek a haszndlt cseh nyelvbe. Ezen szlovakizmusok a XVIII. szazadban annyira