Seite - 439 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

439 írói kôzûl kiválnak Bél Mátyás, ki Kermannal együtt kiadta a szentírást, továbbá az új-testamcntomot, s mindkettóhóz elószót írt. Kerman Dániel, Hruskovic Samu, Dolezal Pál, a kinek 1746-ban Pozsonyban „Grammatica Slavo-bohemica" czímú munkája jelent meg, melyhez Bél elószót írt. Semian Mihály múvei kózúl fólemlíthetó a „Krátióké hystorické vypsáni knízat a králú uherskych" (A magyar királyok és fejedelmek róvid tórténete. Pozsony 1786.) Hogy katholikus írók már a cseh-tót korszakban is szép számmal voltak, arról tanúságot tesznek az Osvald-féle „K dejinám kat. kazatelskej literatúry slovenskej" (A tót kath. hit- szónoki irodalom tórténetéhez. 1890) és „Literárné Listy" (Irodalmi lapok. 1891—) czímú folyóiratokban kózzé- tett adatok. Az átmeneti korszakot Bernolák (1762 —1813) szellemi vezetése alatt a katholikus tót írók a Nagy-Szom- batban székeló „UCené slowenské Towarisstvo — Litterata slavica societas" nevú irodalmi társúlattal kezdették meg, de e társúlat meg- szúnt még Bernolák életében, s egy másik társúlat alakúlt „Spolek milov- níkov reCi a literatúry slovenskej" czímmel. Azonkivúl Palkovid Gyórgy (1763 — 1835) esztergomi kanonok kiadta a tôbbi kôzôtt a szentírás elsó tót népnyelvú fordítását s Bernolák 6 nagy kótetes tót szótárát. (Slowár Slowenskí. Budae 1825 —1827). A Bernolák-irányának legnagyobb kitúnósége Holly János (1785—1849) volt, a ki, mint kóltó, útat tórt a Bernolák-féle nyelvnek a tótok kôzôtt oda is, a hova az addig be nem férkózhetett. Holly az ó-kor époszait utánozta idómértékes versekben írt „Swatopluk", „Cyrillo-Methodia" és „Sláw" czímú elbeszéló kólteményeivel. Sokat fordított tótra az ó-kor klasszikusaiból s az époszokon kivúl sok más eredetit is írt. Osszes munkái megjelentek Budán 4 kótetben 1841—42-ben „Básñe Jána Hollého" czím alatt. Múvei méltatva vannak Vlíek tót irodalomtórténetében. („Dejiny literatúry slovenskej" Túrócz-Szent-Márton 1890.) Holly János.