Seite - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

440 A bohemistâk tâborâban buzgölkodtak :Tablic Bohuszlâv (1769—1832) gyönge verseivel, Palkovii György (1769—1850) sokoldalü tevékenységé- vel (két kötetes „Böhmisch-deutsch-lateinisches Wörterbuch "-jâban, mely 1821-ben Pozsonyban jelent meg, tekintettel volt a tôt népnyelvre is), Kuzmâny Kâroly (1806—1866) a „Hronka" czimu folyöirat szerkesztésével (Beszterczebânya 1836—1838), végûl Saffarik Pâl, a tudös, és Kollâr Jânos, a kôltô. Kollâr Jânos volt a bohemista csoport igazi lelke. Maga kôré gyûj- tötte az evangelikusokat s belâtvân, hogy a cseh-töt irodalmi egység a tiszta cseh nyelv alapjân tarthatatlan, egy cseh-töt mûnyelvet alkotott s azt a szlâvok irodalmi kôlcsônôsségérôl szölö s a „Hronkâ"-ban megjelent hires panszlâv értekezésében mutatta be, mely német nyelven kiadva, annak idején nagy figyelmet keltett. („Über die literarische Wechselseitigkeit der Slawen.") Kollâr Jânos tulajdonkép a „Slâvy dcérâ"-val kapott nagy hirre. E szonettgyujteményben (melybôl az elsö hârom ének ilyen czim alatt Budân 1824-ben, mind az öt pedig 1832-ben Pesten jelent meg) lângolô fajszeretettel ecsetelte a szlâvok „szerencsétlen mültjät" és „dicsôséges jôvôjét". A „Slâvy dcérâ"-t (a dicsôség leânyât) csakhamar leforditottâk majdnem az összes szlâv nyelvekre. Kollâr Jânos foglalkozott a szlâv nyelvé- szettel, régészettel és mythologiâval is ; mûvei „Spisy Jâna Kollâra" czim alatt Prâgâban 1861 — 1863-ban négy kötetben jelentek meg; ezen kivûl sok egyhâzi munkât irt. „Nârodnie Zpëwanky" (Nemzeti dalok) czim alatt összegyujtötte és kiadta két nagy kötetben a tôt népdalokat. A Stûr iskolâjânak irodalmi tevékenysége fôleg a Stûr-féle „Orol Tatranski" czimu szemlében, mely 1845. évben induit meg és a Hurban-féle „Slovenskje Pohladi" czimu szemlében, mely Szakolczân 1846., 1847. és 1851-bens azontûl Nagy-Szombatban compromissumos nyelven jelent meg, s a Hurban-féle „Nitra"-almanachban nyilatkozott (1844-tôl, a II. kötettöl kezdve; az elsö kötet még cseh volt). Itt kezdették meg tevékenységiiket az uj korszak kivâlôbb iröi, mint Kaliniâk Jânos, Slâdkovii-Braxatoris Andrâs, Chalupka Samu. Hurban Miloszlâv értékes irodalomtôrténeti érte- kezést irt „Pohladi" czimu szemléjében „Slovensko a jeho zivot literârni" (A tôtsâg és irodalmi élete) czimmel. v A Stür-iskola „Tatrin" (Tâtrafi) czim alatt irodalmi târsùlatot alapitott 1844-ben, a mely azonban felsô helyrôl megerôsitést nem nyervén, 1848-ban föloszlott. 1863-ban „Slovenskâ Matica" czim alatt alakült üj tôt irodalmi târsûlat, melyet némelyek a „Tatrin" folytatâsânak kivântak tekinteni.