Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

-441 Az i'ij korszak elsö evtizede (1851—60) termeketlen volt. Viktorin Jözsefes dr. Radlinsky Andräs papok szölaltak meg elsökül. Amaz almanachjai („Concordia" Buda 1858., „Lipa" Budän es Pesten 1860., 1862. es 1864-ben), a mäsodik „Priatel skoly a literatüry" (Az iskola es irodalom barätja, Buda 1859—61.) czimü folyöirata köre gyüjtötte az irökat. Mig vegre 1862-ben „Sokol" (Sölyom) czim alatt megindült az elsö töt irodalmi havi szemle, mely 1870—1880-ig „Orot" (Sas) es 1881-töl kezdve „Slovenske Pohlady" (Töt szemle) nevet visel, s mely a töt irodalomnak fö folyöirata. E korszakban a költ/szet teren ^^^^ neven Braxatoris, evangelikus pap; nyelven is Goldberger Miklös forditä- . y . ¿ ¡ f r - §T säban (Zölyom 1890). összes müvei 1878-ban. Chalupka Samu evang. j ^ K j f ' ' 'v ' Müvei közt vannak sikerültebb k i s e b b / j p Beszterczebänyän jelent meg „ Spevy " K o l l i r J ä n o s (Dalok) czim alatt. Ez a ket irö mir a Stur iskoläjäban fejtett ki kivälö müködest. Botto Jänos mernök (1829 —1881) a Janosik mondakört dolgozta föl nepszerüen. Összegyüjtött müvei Prägäban jelentek meg 1880-ban „Spevy" (Dalok) czim alatt. Ma Vajansky (csalädi neven Hurban Szvetozär, hirlapirö; született 1847-ben) es Hviezdoslav (csalädi neven Orszäg Pal, ügyved; született 1849-ben) a tötok legkivälöbb elö költöi. Az üj korszak költöi közül meg kiemelendök: Duviny Miloszläv (csalädi neven Bachdt Däniel) evang. pap (született 1840-ben); „Nevädze" czim alatt összegyüjtött munkäinak I. kötete (Szakolcza 1870.) költemenyeinek nagy res2et tartalmazza, mert az utöbbi evtizedekben elhallgatott; toväbbä Bodicky Samu, mint müforditö, Pauliny-Töth Vilmos (költemenyei 1877-ben M. 56