Seite - 22 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

22 A királyi vár (Burg) kaszárnyákká van átalakítva. Katonai kórházak veszik körűi; régi fényéből keveset hagytak meg a tűzvészek, ellenséges beütések és a katonák rongálásai. Csak kivűlről mutatós még ma is, a mint magaslatáról büszkén tekint le a városra. De az óriási pompás udvaron kivűl, a melyet három oldalán egy háromemeletes, de az újjáalakítás óta túlságosan megterhelt oszlopos folyosó vesz körűi, az épület belseje valósággal szomorú látvány. A nagyobb termek egyikében a márvány oszlopokat fa pillérekkel pótolták, egy másikban a rekeszes díszű mennyezetet meszeléssel vonták be. A csúcsíves és renaissance építésű gyönyörű ablakokat befalazták, s a leg- szebb ajtók ma az ezred konyhájában vannak. A régi boltíves, egy pilléren nyugvó terem ma a betegek szobája. A Wawel egész déli oldalát csúnya új épületek, irodák és kórházak foglalják el. Csak pár helyen látni még a régi stucco-munkát, a hajdani ajtóbélleteket és a Wasa uralkodóház egy-egy ezímerét. Még három régi tornyocskának kis ablakocskákkal áttört tégla- falai emelkednek a váron, a melynek ma már semmiféle újítgatással sem lehetne többé a Piastok és Jagellók korabeli képét visszaadni, legfölebb ha a XVI. századi alakját sikerülne helyreállítani. A ki ma e várat meglátogatja, szemébe fog tűnni annak udvarán a következő két fölírat. Az egyik, a melyet mindjárt beléptünkkor olvasunk: „Si Deus nobiscum, quis contra nos?44, a másik pedig az említett erkélyen látható ilyen mélabús szavakban : „Tempora mutantur et nos mutamur in illis.44 A székesegyházra is nagyon ráférne a javítás. A késő renaissance-kori kapun belépve, valami őskori állat lánczon függő csontjaira esik tekintetünk. Bal felől az óratorony emelkedik, melynek festői vörösréz teteje a XVIII. század elejéről való. Jobb oldalon az „ezüst harangok tornya44 áll, a melynek négyszögű alja nyolezszögben folytatódik, a hajdani teteje azonban, sajnos, nincs meg s csak a legközelebbi újjáalakí- tásnál fogja ismét régi képét visszanyerni. Az ajtószárnyak vasas veretűek és Nagy Kázmér (1333—1370) monogrammja látható rajtuk. Krakó többi emlékszem épületéhez képest a székesegyház belseje alacsony tetőboltozatával lep meg bennünket. A falakon régi szobrocskákat és a hajdani festés nyomait látni. Későbbi időben fölaggatott szőnyegek takarják el az építészeti vonalakat. A belépővel szemben áll a XVII. századból való ezüst mennyezet, a mely Szent Szaniszló, krakói püspök és vértanú, Lengyelország védszentje koporsójára borúi. A szentély szép ülései mögött egy lebontott bárok oltár maradványai vannak, a melynek lépcsői között